Nyikorgás és burkolt üzenetek az OBT alakuló ülésén

Átlátható döntéshozatalt ígér az erősen Handó-kritikusnak várt Országos Bírói Tanács.

Üzenetértékű lehet, hogy hol vagy még inkább hogy hol nem tartotta alakuló ülését kedden a frissen megválasztott Országos Bírósági Tanács (OBT). Ennek a bírókból álló, bírók által választott testületnek a funkciója, hogy a Handó Tünde által vezetett Országos Bírósági Hivatal (OBH) igazgatási hatalomgyakorlását felügyelje, illetve annak ellensúlya legyen. Az első ülését az új OBT – ellentétben a leköszönő tagsággal – nem az OBH, hanem a Kúria épületébe szervezte. Ez talán azt jelenti, hogy az új testület valóban teljesen függetlennek tekinti magát a hivataltól.

Mint korábban megírtuk, az új OBT tagjainak januári megválasztását sokan forradalmi fordulatként értékelték. A HVG-nek egy névtelen bíró úgy fogalmazott, egy tökös OBT-t sikerült megválasztani.

Handó Tünde számos kritikusa került be a testületbe,

köztük az a Vasvári Csaba is, aki például pert indított az elnök asszony ellen, mivel – állítja – önkényesen, jogkörével visszaélve tagadja meg álláspályázatok nyerteseinek kinevezését. Belső forrásaink szerint ugyanakkor azon jelöltek közül, akiket Handó Tünde bizalmasaként tartottak számon, egy sem kapott bizalmat a küldöttgyűlésen.

Az igazgatási rendszerről szóló jogszabályt úgy írták meg, hogy a kilenc évre kinevezett, erős OBH-elnökkel szemben az OBT félévente soros elnököt vált, és nem is szavazás által dől el a vezető személye, hanem bírói gyakorlatuk hosszának sorrendjében követik egymást. Jelen esetben viszont ez, a testület érdekérvényesítési képességét gyengítő szabály

éppen egy Handóval feszült viszonyban álló bírót emelt az OBT elnöki posztjára,

Hilbert Editet, a Budapest Környéki Törvényszék elnökét, aki az OBH-elnök fegyelmijogkör-gyakorlása miatt korábban az Alkotmánybírósághoz fordult.

Nyitóbeszédében Hilbert bizalmat kért munkájukhoz és azt, hogy a bírók bátran jelezzék feléjük, ha valamilyen kérdés megvitatását tartják szükségesnek. Aláhúzta, a fékek és ellensúlyok érvényesülése, a hatalommegosztás elve nemcsak a hatalmi ágak között, hanem egy hatalmi ágon belül is elengedhetetlen. Elmondta, a testületben az ország számos pontjáról érkezett, 6–33 év bírói tapasztalattal rendelkező, különböző korú tagok kaptak helyet, s ez elősegíti az egységes álláspontok kialakítását különböző nézőpontok által. 

Az alakuló ülésen az új OBT-tagokon kívül jelen volt Handó Tünde OBH-elnök, valamint Polt Péter legfőbb ügyész, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, a közjegyzői kamara elnökének helyettese és Makai Lajos, a bírói egyesület elnöke. Ők tanácskozási, de nem döntéshozatali jogkörrel egyébként is részt vehetnek az OBT megbeszélésein. Az imént említett vendégek közül többen rövid beszédet tartottak.

Az OBT és az OBH közötti feszültség vonatkozásában leginkább Bánáti János mondatait lehetett értelmezni: az ügyvédi kamara elnöke mintha bátorító üzenetet küldött volna a most felálló testületnek, és mintha az OBH-s igazgatási rendszer felülvizsgálatát szorgalmazta volna. Azt mondta, egy szervezet megújulása alkalmat ad a visszatekintésre, a megfelelő tanulságok levonására és

a törvény átgondolására: vajon beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket?

– A húszezer fős ügyvédi hivatásrend nevében remélem, hogy a testület sikerrel teljesíti a rá háruló feladatokat – mondta az ügyvéd. A sajtó jelenlétére utalva kijelentette, úgy véli, a felfokozott érdeklődés egy megelőlegezett bizalom az OBT felé, amelyet biztosított arról, hogy aktívan kívánja segíteni a munkáját.

Handó Tünde az együttműködés fontosságát hangsúlyozta többször is – ami ugyancsak jelzésértékűnek hatott egy vele szemben ellenzékinek mondható tanács előtt. Beszédében leszögezte, a cél mindenekelőtt az, hogy a bíróságok magas színvonalon teljesítsék alkotmányos kötelezettségeiket a jogkereső állampolgárok érdekében.

Az OBH elnökével reggel, az alakuló ülés előtt fél órával jelent meg interjú a kormányközeli Origo hírportálon. Ebben Handó Tünde – amellett, hogy szintén az együttműködés fontosságára mutatott rá – arról beszélt, hogy valós veszélyt jelentenek azok a szervezettnek tűnő sajtótámadások, amik a bírósági szervezetből származó álhírekből próbálnak botrányt kavarni – utalva vélhetően az olyan cikkekre is, mint jelen írásunk. Idézte az egyik leköszönő OBT-tagot, aki azt mondta, „a bátorság nem mentség az esztelenségre”, és közölte, „az új OBT-ben a sajtóhírek szerint van néhány tag, aki mintha azzal a céllal került volna be, hogy valamifajta revánsot vegyen az őt ért sérelmekért”.

A Markó utcára néző terem öreg parkettája annyira hangosan nyikorgott az ide-oda lépdelő fotósok és operatőrök lába alatt, hogy a sajtósoknak háttal ülő Polt Péter felszólalásából szinte egy szót sem lehetett érteni.

Vízkelety Mariann államtitkár sem volt sokkal jobban hallható, de annyit ki lehetett venni a szavaiból, hogy az igazságszolgáltatás alaptörvényben rögzített feladatairól beszélt, valamint arról, hogy a bírók csak az alaptörvénynek vannak alárendelve. Ő is kiemelte az együttműködés fontosságát, és megemlítette a bírói illetményalap közelmúltbeli emelését. Kitért arra is, hogy a jogalkotónak figyelemmel kell kísérnie az ítélkezési gyakorlatot, de ez nem jelenti a bírói függetlenség megsértését.

Az ülés végén az OBT tagjai röviden bemutatkoztak, majd a legfiatalabb tag felolvasta a munkáját megkezdő testület nyilatkozatát, amely így szól:

A 2018. január 30. napján megalakult Országos Bírói Tanács nyilatkozata

A 2018. január 30. napján megalakult Országos Bírói Tanács tagjaiként kinyilvánítjuk, hogy működésünk során a minket demokratikusan megválasztó bírói kart képviselve, a bírói függetlenségen alapuló pártatlan igazságszolgáltatás biztosítása érdekében kívánunk eljárni.

Alkotmányos kötelezettségeink teljesítése során elsődleges feladatunknak tekintjük a bírósági igazgatásban a törvényesség, a kiszámíthatóság és a szakmaiság érvényre juttatását.

Nemzetközi kapcsolatainkban is megjelenítjük a jogállamiság és a magyar igazságszolgáltatás értékeit.

Elkötelezettek vagyunk abban, hogy a központi igazgatásfelügyeletének ellátása során átlátható döntéshozatallal, őszinte párbeszéddel és a hivatásrendek együttműködésével segítsük elő a magas színvonalú, hatékony és időszerű ítélkezést.