Augusztus 25-ével új sorozatot indított az MNO. 1938-ban ezen a napon jelent meg a Magyar Nemzet első száma, ebből az alkalomból pedig múltidézésbe fogtunk. Keressék mindennap a 77, illetve 50 évvel ezelőtt megjelent cikkeket az MNO-n! Válogatásunkban riportok, publicisztikák, interjúk, hírek sorakoznak majd az adott napi számból, bepillantást engedve nemcsak a korba, de az azt bemutató Magyar Nemzet szellemiségébe is.
Ahol még a kevesebbnél is kevesebb gyerek van
A Magyar Nemzet vasárnapi számában foglalkozott a tisztviselőosztály helyzetével. Rámutattunk arra a rendkívül aggasztó és a nemzetre fölöttébb káros jelenségre, mely szerint a tisztviselőcsaládok nyolcvan százaléka alatta marad a nemzetfenntartás, illetve a népmozgalom standardjának. Most fölhívták a figyelmünket arra, hogy van az intelligens középosztálynak egy olyan csoportja is, amelyikben a szaporodás még sokkal rosszabb. Ez a csoport az alkalmazott gyógyszerészi kar, – csupa a nemzeti és a polgári gondolathoz minden viszontagságon keresztül becsületesen ragaszkodó, dolgozó magyar. A jelenség annál figyelemreméltóbb, mivel az alkalmazott gyógyszerészek kenyéradóinak, a gyógyszergyár-tulajdonosoknak gazdasági érdekeit a gyógyszerészet koncessziós rendszere a legbiztosabb alapokra helyezte, hiszen új gyógyszertárat miniszteri engedély nélkül már 100 éve nem lehet nyitni, sőt a hatvanéves közegészségügyi törvény úgy rendelkezik, hogy új gyógyszertár létesítésére a miniszter is csak akkor adhat engedélyt, ha fennálló gyógyszertárak zavartalan fönntartása biztosítva van. Mégis valami hibának kell lenni az alkalmazott gyógyszerészek ellátása körül, legalábbis erre mutat valóban ijesztően rossz szaporodási arányuk.
A legjellemzőbb adat az alkalmazott gyógyszerészek szaporodási arányára az, hogy közel negyven százalékuknak (39,2 százalék) egyáltalán nincs gyereke, egy és két gyereke pedig minden száz alkalmazott gyógyszerész közül 54-nek van, ebből az ötvennégyből azonban 35 esik az egygyermekes családokra. Ilyen módon minden száz alkalmazott gyógyszerész közül kilencvenháromnak háromnál kevesebb gyermeke van, azaz az alkalmazott gyógyszerészek 93 százalékának szaporodási aránya alatta marad a nemzetfenntartás standardjának. Talán még jobban bizonyítja az alkalmazott gyógyszerészek szaporodási arányának negatív irányzatát az, hogy minden száz alkalmazott gyógyszerészre mindössze 98 gyermek esik, azaz kevesebb, mint ahányan ők maguk vannak, nem is véve figyelembe a felségeket. Ha ezt a számot – minden száz alkalmazott gyógyszerészre 98 gyermek jut – összevetjük a gyógyszertár-tulajdonosok (100-ra 194 gyerek), vagy a tisztviselők (100-ra 191, illetőleg 153 gyerek) adataival, valóban megállapíthatjuk, hogy az alkalmazott gyógyszerészek háza táján a legkevesebbnél is kevesebb gyerek van.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!