Megbotránkoztak a téeszelnök tervén

A Magyar Nemzet 1938. és 1965. október 7-én megjelent számaiból válogattunk.

Augusztus 25-ével új sorozatot indított az MNO. 1938-ban ezen a napon jelent meg a Magyar Nemzet első száma, ebből az alkalomból pedig múltidézésbe fogtunk. Keressék mindennap a 77, illetve 50 évvel ezelőtt megjelent cikkeket az MNO-n! Válogatásunkban riportok, publicisztikák, interjúk, hírek sorakoznak majd az adott napi számból, bepillantást engedve nemcsak a korba, de az azt bemutató Magyar Nemzet szellemiségébe is.

Ötven ajándékkelengye sokgyermekes családok leányainak

Magyarországon a statisztika szerint 134 000 olyan család van, amelyeknek hatnál több a gyermekük. E családoknak 70 százaléka a legszegényebb társadalmi osztályhoz tartozik, ahol a kereseti nehézségek miatt nem képesek a gyermekeket kellő módon fölnevelni. Nálunk is felismerték már a sokgyermekes családok fontosságát a nemzet életében. Néhány év óta jutalmakat osztanak Szent István hetében a sokgyermekes anyáknak.  De igazi segítséget nyújt a sokgyermekes családoknak az a szép kezdeményezés, hogy egyelőre követendő mintának és kiindulási példának Gödöllőn egyelőre egy szerény épületben a sokgyermekes családok gyermekei közül a tehetségeseket felnevelni segítik. A sokgyermekes, szegény magyar anyák. Országos Szent István Fiúotthona még csak harmadik éve működik Gödöllőn, máris szép eredményt tud felmutatni. Nyolc, vagy annál több gyermekes, szegény családok tehetséges fiúgyermekeit nevelik itt a hazának katonás szellemben. Ezek a tanulási idő alatt műhelyeikben a társdadalom támogatásával férjhezmenő sokgyermekes  szegény családok leányai részére kelengyét állítanak össze, s így az intézet a jövő nemzedék nevelésén kívül a házasságkötéseket is elősegíti. 1936-ben, amikor kinyitotta.kapuit az intézet, tizenhárom növendéket vettek fel s a mostani tanévben már hatvan család gyermekét nevelik. Az intézet a magyar társadalom és a közületek támogatásából tartja fenn magát. Ötven kelengyét készítenek az ott nevelt fiúk szegény családok leányai részére, egy-egy kelengye értéke 4-500 pengő, a bútorok magyaros stílusban készültek, a fehérneműek és ágyneműek pedig  háziszőttesekből. Egy-egy kelengye két ágyból, egy asztalból, három székből, egy lócából, egy sublótból, egy tányéros polcból, egy tükörből, egy órából, két szalmazsákból, négy lepedőből, két paplanból, két paplanlepedőből, két párnából, négy párnahuzatból, hat törülközőből, hat konyharuhából és 12 méter vászonból áll.

Magyarországon még szokatlan az ilyen irányú megmozdulás, de annál értékesebb, mert lehetőséget nyújt a családalapításra olyanoknak is, akik ezt a kelengye hiányában nem tehették meg.  A fiúotthonnak munkásságát a kormányzó is méltányolta és adományt utaltatott ki, amelyet egy újabb kelengye  elkészítésére fognak felhasználni. Az intézet megérdemli, hogy a magyar társadalom minél szélesebb rétegei támogassák, hogy a támogatással további értékes és hasznos szolgálatokat tehessen a hazának.

(1938. október 7., 10. oldal)

Szövetkezeti demokrácia – fizetve

Szövetkezeti demokrácia – fizetve

Jelenléti díj 20 forint

A majosházi Új Élet Tsz 4/1965. számú közgyűlési határozata: „A közgyűlés egyhangúlag határozatot hoz, hogy azok a tagok, akik a mai közgyűlésen megjelentek, vagy igazoltan távol vannak, húsz forint felvételre jogosultak.”

– Azon a közgyűlésen ott vol­tam én is, meg mások, vagy húszan. De előtte való alka­lommal kilencen voltunk, ha­za is mehettünk, nem volt mit tenni. Másodszor azt mond­ták, aki itt van, kap húsz fo­rintot. Megszavaztuk. Pár po­hár sört ittam rajta. Egyszer volt ez csak, többé soha. pedig a következő gyűlésre kétszer annyian jöttek. Vártak, pénzt nem kaptak – mondta Balog Ferenc téesztag.
– Előtte miért nem mentek mindnyájan?
– Dologidő volt amelyik tehetős, szaladt a magáét csi­nálni. Nagy kertek vannak itt, aki gazdag volt, több földje maradt, ki is szedi belőle a krumplit, a gyümölcsöt, zöld­séget. Meg önfejűek is az em­berek. De ha eljönnek, min­dent megszavaznak, ha kérik őket. Csak aztán az utcán pus­mognak.
– Nem jó ez a téesz?
– Dehogynem jó. Jól gaz­dálkodik ez az elnök, mindig hordják be a pénzt, sok a ba­romfi.

Molnár Gáborné ezt mond­ja: – Az embereket az érdek­li, mennyi pénz lesz, nem az, hogy miből. Azt jobban tud­ják a vezetők.

Karakó János: – A vezetőségi tagok sem mennek közgyűlésre, azt mondják, ők már hallották az elnöktől, miről lesz szó. Ha ők nem mennek, miért menjen a tagság? Máskülönben nem mondhatok semmit, 28 ezer forintot kerestem tavaly a téeszben.

– Most már eljön néha hoz­zánk az elnök, fél órát is itt tölt, de azelőtt féltünk tőle, lestük, ha rossz kedve volt, olyankor soha nem mentünk oda hozzá – mondta az asszony, aki borjúneveléssel fog­lalkozik.

Hajdú József traktoros: – Nem volt ott szavazás, csak az elnök mondta a húsz forintot, a tagság nem szólt semmit, úgyis mindig az van, amit az elnök akar.

Dr. Karakasevich Endre öt éve a téesz elnöke. – Miért furcsa, hogy pénzt adunk, hát a gyárban, az óra­béres is kapja a pénzt, ha gyű­lésre megy, pedig akkor nem dolgozik. Hát mi mást lehet itt csinálni, mint amit mi tet­tünk. Városi ember vagyok, Pesten lakom, ez más világ, ha furcsa is papíron, amit ha­tároztunk, Majosházán ez kell. Gondolhatja, ez a téesz ötször feloszlott, legutoljára 1959-ben jött létre. Amikor ide kerültem, 17 forintot fizettek munkaegységenként, tavaly 35-öt fizettünk, de idén 45-öt.

– Olyan falu ez, hogy négy család a gerince. Ha valakit megbántanak, fél falu kiabál. Rokonházasságot kötöttek min­dig, a föld miatt. Egy csalá­don belül öt ősnek Konta a neve, Konta a férj, Konta a feleség, a nagyapa, meg a nagyanya is. Negyven-ötven holdas gazdák voltak. De sose dolgoztak és a téeszben sem nagyon akarnak dolgozni. Mi­nek jöjjenek akkor a közgyű­lésre? Mindig a dunavarsányiak, taksonyiak bérelték a majosiak földjét. 1961 tava­szán, amikor már téesz volt, kiment egy ötvenéves ember, téesz tag, szántani fogatosekével, aztán visszajött, hogy nem tud vele, valami baja van. Hát láttuk, hogy nincs rajta eke­vas. Most is van, aki felesbe műveli a háztájit, a felét bér­beadja, más meg az egészet.

– Olyan falu ez, nyolc ki­lométerre van a vasútállomás, amíg nem járt autóbusz a gyártelepről, télen a Duna je­gén mentek Csépre. Vallási szektájuk van. 1960 decembe­rében, amikor elkezdtem itt, kerítés alig volt, új ház hár­mas ablakokkal, nemes vako­lattal, ami van, azt már téesztagként csinálták. Öt éve a kertek nagyja akácos volt, az elsőt, aki telerakta almafával, bolondnak nézték. Sok ezer forintot húznak ki most a kert­ből, ez a típusú ember odaad­ja minden erejét, egy holdból úgy akar élni, mint a téesz előtt a tízből. A másik fajta ember ül a szobában, ki se mozdul, amíg tart a nova bor. Azzal a húsz forinttal meg akartuk bosszantani őket.

Bárdos Ilona, a községi ta­nács vb-titkára: – Jól néznénk ki, ha mi is fizetnénk egymásnak itt a ta­nácsnál, amikor összegyűlünk megbeszélni valamit! Vissza is vonták már a határozatot. Elég sokat járnak ide az emberek panaszkodni, elkapják a tanácselnököt. Mondtam ne­kik, arra van a közgyűlés, hogy ott mondják el, mi bajuk. Akkor aztán a téeszelnök megy az elnökkel beszélni. Tavasszal itt járt az országgyűlési képviselő, fogadóórát tartott, akkor is jöttek elegen. Azt mondják, a téeszelnök büszke.

Szabó József ráckevei járási elnök: – Megbotránkoztunk rajta, amikor megtudtuk, mit tervez a majosházi téeszelnök. A húsz forintot az előlegből akarta kifizetni, mindig an­nak, aki eljön a közgyűlésre, ennyivel kevesebb jutott vol­na a többieknek, vagy egyálta­lán nem kaptak volna előle­get. Mondtuk neki, nem tehet ilyet. Ezt ő is tudja, dr. Karakasevich jogvégzett ember, közgazdász, mezőgazdász, mi­nisztériumban is dolgozott, szakmailag jól is vezeti a téeszt. A tanult embernek né­ha az a hibája, azt hiszi, egye­dül ő gondolkozik, rajta mú­lik minden. Amíg nem beszél az emberekkel, mint egyenrangúakkal, amíg nem érdekli ügyes-bajos dolguk, amíg nem tudja megértetni velük, fontos az, amiről szó van, a közgyű­lésem addig a majosházi föld sosem fog annyit teremni, amennyit teremhetne. Türelem kell a majosháziakhoz, nem szabad megharagudni rájuk.

Tóth Erzsébet (1965. október 7., 5. oldal)

Válogatta: Bittner Levente
Észrevétele, javaslata van? Ossza meg velünk, írjon a [email protected] címre!