A negyeddöntőben az ukránokat kiütötték 3-0-ra, az elődöntőről szóltunk, a döntőben aztán jöttek a franciák – Zinedine Zidane vezérletével.
Zizou az idény során nem mutatott valami fényes formát a Real Madridban, sőt már az előzőben sem, aligha véletlen, hogy a királyi gárda sem villogott, 2003 és 2006 között semmit sem nyert. Zidane előre bejelentette, hogy a világbajnokság után visszavonul, a vb-n azonban még beírta magát a sportág halhatatlanjainak sorába – ha korábban nem tette volna meg. Gyors és friss volt, igazi vezére a francia válogatottnak. A brazilok elleni negyeddöntőben élete egyik legjobb meccsét játszotta, alázta a brazilokat, parádés gólpasszt adott Henrynak, Pelé egyszerűen csak mágusnak nevezte.
A döntőben tehette volna fel a koronát addig teljesítményére, sőt egész pályafutására, ám elvesztette a fejét. Noha a 7. percben 11-esből vezetést szerzett, Materazzi a 19.-ben egyenlített. Később is ez a duó határozta meg a találkozót. Materazzi az egész meccsen provokálta Zidane-t, aki a hosszabbításban, a 110. percben elvesztette a fejét, s az olasz hátvéd mellkasába fejelt. Villant a piros lap – dicsőség helyett szégyen.
Az esetet elemezve később kimutatták, hogy a döntő játékvezetője, a tornán már ötödik mérkőzését vezető argentin Horacio Elizondo nem látta Zidane akcióját, a negyedik játékvezető figyelmeztette, aki valószínűleg csak a tv-visszajátszás során vette észre a szabálytalanságot. Ezt persze nem vallotta be, sőt a FIFA is a mai napig mélyen hallgat a döntés hátteréről, hiszen a bírók nem vehetnek igénybe technikai segítséget.
A büntetőpárbajt aztán az olaszok magabiztosan nyerték meg, Pirlo, Materazzi, De Rossi, Del Piero és Grosso lába sem remegett meg, a túloldalon viszont Trezeguet hibája végzetesnek bizonyult.
