Végh László, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke szerint a legfontosabb, hogy a háziasszonyok mindig magyar terméket vásároljanak és a boltokban a kilós árat nézzék, nem mindegy ugyanis, hogy a tálcán lévő tojás hány grammos. Adott esetben jobban járhatunk a drágábbnak tűnő tíz darabos dobozzal, mert nehezebb tojásokat tartalmaz.
Egyre gyakoribb, hogy a tojástálcákon olyan feliratokat olvashatunk: „UV fénnyel kezelt termék”. Végh László szerint ez azt jelenti, hogy csökkentett csíraszámot tartalmaz a tojás, de ezeket inkább a közkonyhákban használják, ahol előírás, hogy fertőtlenített termékekkel kell főzni. Érdekességként megemlítette, hogy ez a kezelési mód nem felel meg az EU-s szabványnak, ahol ennél is kevesebb csíraszámot várnak. (Az UV fényes kezelés csíramentesítésre szolgál, a tojás felületén található mikroorganizmusok számát csökkentik ezzel az eljárással.) A szakértő szerint a tanyasi tojásoknál nem alkalmazzák ezt az eljárást, de nem is annyira fontos, hiszen egy átlagos háztartásban nincs feltétlen szükség ilyen alacsony csíraszámú termékre, elegendő alaposan megmosni a tojások felületét.
Lényeges, hogy mindig nézzük meg, szerepel-e kódszám a tojásokon. Lehetőleg a magyar pecséttel ellátott termékeket keressük, hiszen azokat itthon ellenőrizték, hazai termelőktől származnak, ami garantálja a frissességet és a jó minőséget. Végh László a Koronás Tojás védjeggyel ellátott termékeket ajánlja, mert azoknál a termelő önként vállalja, hogy évente kétszer ellenőrzik a hatóságok a gazdaságát és a termékeit is. Ilyen jellegű biztonság külföldi tojások esetében egyáltalán nincs.
Bár az ár sok mindent befolyásol, gyakran verik át a vásárlókat azzal, hogy nagyon pici tojásokat adnak el méretükhöz képest túlárazva. Áprilistól kötelező az üzletekben a kilós ár feltüntetése, ami segítheti a házasszonyokat a pontosabb tájékozódásban. A Tojástermelők Szövetségének elnöke szerint a nagyobb, harminc darabos tálcák esetében nem érdemes olyat vásárolni, amire azt írják, hogy S-es és M-es vegyes, mert ez gyakran azt jelenti, hogy 29 S-es és 1 darab M-es terméket viszünk haza. Azonban a szép, festett húsvéti tojáshoz inkább L-es és XL-es tojásokat érdemes vásárolni, mert ezekből lehet mutatós ajándék a locsolóknak.
A közhiedelemmel ellentétben nem igaz, hogy a tojást két hét után már nem szabad elfogyasztani, ugyanis egy hűvös kamrában, vagy a hűtőben akár 28 napnál tovább is eltartható. A frissesség abból állapítható meg, hogy mekkora a tojásban a légkamra: minél kisebb, annál régebbi a tojás. Végh László szerint a leggyakrabban fogyasztott táplálékok közül a tojás azért is kiemelkedő, mert igen jól tűri a hűtőben tárolást.
Sokat elárul a tyúk tartásáról az, hogy milyen színe van a leütött tojás sárgájának. Ha az állat zöldtakarmányt kapott, ami ugye számára is egészségesebb, akkor sokkal élénkebb és sötétebb a tojás sárgája, sőt a minősége is jobb.
Íme a legfontosabb tippek arra, hogyan ne verjenek át minket, és valóban olyan húsvéti sonkát kapjunk, amilyenért fizetünk.
Egyre többen keresik a minőségi termékeket: húsvétisonka-, pálinka-, tojás- és csokoládéhelyzet, ahogy a nagyáruházak látják.
Várhatóan nagyjából 900 tonna csokoládéfigura kel el, a forgalom értéke pedig hárommilliárd forint körül alakul.
Új trükkel verik át a húsvéti sonka vásárlóit, a jól megtervezett hívószó elhomályosítja a sonkákat vizslató szemet, mert a hagyományos vonzó.
