LED-égővel és biomasszával a Föld jövőjéért

Hogyan takaríthatunk meg kis- és nagyberuházásokkal még több energiát?

Az elmúlt évezred vége óta az emberiség folyamatosan keresi az alternatív megoldásokat az energia-előállítás területén. A hagyományos alapanyagok – szén, kőolaj – mellett sorra érkeznek az új megoldások, legyen szó nagyberuházásról, vagy egy ötszáz forintos izzóról, vagy az egyre nagyobb kincsnek számító víz felhasználásáról.

Egy új ház építése, vagy a meglevő felújítása jó alkalom lehet arra, hogy a meglévő – például padlófűtés – mellé egy hőszivattyús rendszer telepítésével olcsóbbá tegyük az otthonunk energiaellátását. A geotermikus rendszer a földből, a talajvízből szivattyúval kinyert alacsonyabb hőt külső energia (általában napkollektor) segítségével magasabb hőfokra emeli. A hőszivattyúk döntő többsége elektromos vagy gázmotoros meghajtással működik.

Gazdasági érdekek miatt nem csinálnak ivóvizet a tengerből – tartják a szakértők.

Hatalmas, az óceánokéhoz hasonló mennyiségű vízkészletek rejtőzhetnek 400 kilométerrel a Föld felszíne alatt ásványba zárva – derült ki egy Brazíliában felfedezett, különleges és egyedülálló ásvány elemzéséből.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Okosotthon programjáról.

A levegő-víz típusú, víz-víz típusú hőszivattyú, a fűtési rendszer fő vagy egyetlen ellátója lehet. Maga a hőszivattyús berendezés energiatakarékos, költséghatékony alternatív energiaforrásra épülve biztosítja a gazdaságos fűtést és klimatizálást. A hőszivattyú takarékosabb működést biztosítva jól kombinálható a fűtésrásegítésre is alkalmas napkollektorral (lásd alább).

Előnye: nem függ a nap erejétől, a napsütéses órák számától, így a fogyasztó nincs kiszolgáltatva az éppen aktuális időjárási viszonyoknak.  Mivel földenergia alapú, így nincs károsanyag-kibocsátás sem. Egyetlen beruházással saját, független fűtési rendszerünk lehet, ami nem függ az energiaár alakulásától.

A pár évtizede még csak futurisztikusnak tűnő napelemek és kollektorok ma már elérhető közelbe kerültek. A nagyobb méretű napkollektoroktól a barkácsáruházban beszerezhető kisebb vízmelegítő rendszerekig már minden elérhető, és a kivitelező cégeket sem kell már lepkehálóval fogdosni.

A napkollektor (nem összetévesztendő a napelemmel) a napenergia által felmelegített vizet keringeti a ház fűtési rendszerében. A teljesítménytől és igénytől függően lehet kis-, közepes- és nagy teljesítményű kollektorokat beépíteni, legyen szó egyszerű melegvíz-előállításról, vagy padlófűtés-keringetésről, igaz utóbbi esetben „csak” kiegészítő funkcióról beszélhetünk, mivel a rendszer egy teljes lakás energia- és fűtésigényét még nem tudja biztosan kiszolgálni.

A napkollektorok mellett a napelemmel előállított energiát a hozzá tartozó tároló akkumulátorokkal lehet „spájzolni”, vagy a napsütéses órákban felgyülemlett mennyiséget visszainjektálni az áramszolgáltató rendszerébe, aki az így visszakapott áramot jóváírja a fogyasztásból.

Előnye: energia- és pénzmegtakarítás, hiszen az ingyenes napenergia által megtermelt áram a sajátunk, amit vagy felhasználunk, vagy visszaforgatunk a rendszerbe, ezáltal pénzt takarítva meg.

Az újrahasznosított, alternatív tüzelőanyag nem számít a nagy befektetésnek, viszont tüzelőanyag-kiegészítőként vagy teljes értékű helyettesítőjeként kiválóan alkalmazható a fa vagy a szén helyett. A biomassza nem más, mint a szerves anyagok ipari méretű feldolgozásának hulladékának mellékterméke, aminek lakossági feldolgozásra szánt kiszerelése, méretre, és csomagolásra is kitűnően alkalmas arra, hogy kellő fűtési alternatívát nyújtson, vagy akár lecserélje az otthoni kazán fűtésére használt szenet és a tűzifát.

Előnye hogy a hagyományos tüzelőanyagtól olcsóbb és környezetkímélőbb, mivel ipari hulladékból készül, így kevesebb ipari hulladék termelődik, és kevesebb fát kell tűzifának kivágni. Mivel minden növényi és állati eredetű anyag képezheti a biomassza részét – ide értve az állati hulladékokat és a szennyvizet is –, így az alapanyag-újratermelődés is folyamatosan biztosított.

A háztartási energiafogyasztás egyharmadát a konyha emészti fel, teljesen érthető, hogy az ember mindig is törekedett arra, hogyan csökkentse le a háztartási fogyasztását. A változás – ahogyan a technológia is – folyamatosan változik. A hagyományos szénszálas izzóknak lassan már hírmondója sem marad, a másfél évtizeddel ezelőtt megjelent az energiatakarékos izzókat pedig már felváltotta a LED. A háztartási gépek között az A kategóriás fogyasztási besorolás már kellemetlen a skála csúcsa már az A+++ kategóriánál tart, de mik azok a kis anyagi befektetéssel járó energiamegtakarítási módszerek, amelyekkel a ma embere még jobban tud spórolni?

A vízfogyasztásból származó kiadás a családi rezsiköltségek egyik állandó alapvetése. A fűtéssel ellentétben a vízfogyasztásból keletkező kiadás egész évben állandó, sosem csökkenő tényező, ami a nyári hónapokban csak fokozódik.

A csapvíz tisztítás műfajának legegyszerűbb, és legolcsóbb lehetősége már régóta a köztudatban van, viszont korántsem annyira népszerű, mint ahogyan azt praktikussága indokolttá tenné. Itt és most, a legegyszerűbb és egyben legolcsóbb megoldást vesszük.

A működési elve egyszerű: a műanyag keretben található aktív szén megfogja a csapvízben található szennyeződéseket, mivel a legtöbb nemkívánatos anyag ugyancsak tartalmaz szenet, így azok molekulái egyszerűen összetapadnak, amikor a kancsóba eresztett csapvíz átfolyik azon. Így a szűrőben marad a klór, és más vegyszer, ami a csapvíz rossz ízét adja. A szűrőbetétet átlagos fogyasztás mellett két-három havonta érdemes cserélni.

A rendszeres szűrőhasználat mellett szól, hogy kiválthatja az ásványvíz fogyasztásával járó műanyag palack felhalmozását, több hely marad a szemetesben is és pénztárcánk is meghálálja.

Az ötlet pofonegyszerű: a vízcsap vízkőszűrő betétjét egy speciális műanyag betétre kell cserélni, ami hajlított kúpszerű alakjánál fogva levegővel keveri a vezetékből érkező vizet. A kiáramló vízsugár komfortérzetre ugyanolyan mint a régi szűrővel, azzal az apró eltéréssel, hogy – a légkeverésnek köszönhetően – 30-50 százalékkal kevesebb vizet fogyasztunk. Ez a vízszűrő (perlátor) folyóvíz használatnál, azaz kézmosásnál és tusolásnál fejti ki energiatakarékos hatását, hiszen ahová fix mennyiségű vízre van szükség (fürdés, felmosás) ott a légkeveréses spórolás értelmét veszíti.

Az energiatakarékos-égő ellenzői azzal érvelnek, hogy a hagyományossal ellentétben a fényerő kevesebb, és a felkapcsolás után időbe telik, amíg az „bemelegszik” és teljes fényében világít, mert addig pedig többet fogyaszt mint amennyit spórolunk vele.

A LED ellen nem lehet több kifogás: üzemelési ideje harmincezertől százezer óráig (!) tarthat, a szénszálas megoldás helyett elektronok felszabadításával termel fényenergiát. A bekapcsolás után azonnal produkálja a megfelelő fényerőt, felmelegedési idő nélkül. Mivel nincs vibrálás, így – a neonnal ellentétben – nem rontja a látást, és a ki-be kapcsolás sem kurtítja az élettartamot. A fénysugár pontosan szabályozható, nincs fényszennyezés, és az anyagok színét sem „szívja ki”, így kirakatokban is ideális fényforrás lehet a LED. A régi, tűlábas izzók és spotlámpák mellett megjelentek a hagyományos foglalatba is csavarható és klasszikus formát mutató változatok is, aminek eredményeképpen nem kell lecserélni az eddig megszokott lámpákat.