A Kúria polgári kollégiumának hétfői jogegységi határozata aligha oldja meg a devizahitelesek sorsát. Csupán egy pontban, az árfolyamrés tisztességtelenségének kérdésében volt egyértelmű az állásfoglalás, az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamkockázat ügyében tovább püfölhetik egymást a bíróságok előtt a hitelesek és a bankok. Ez utóbbiakat ugyanis bizonyítani kell. Perek százezrei azért valószínűleg nem indulnak, mert a kormány őszre olyan törvénytervezetet készít, amely minden fél számára megnyugtatóan lezárja a sok éves, áldatlan folyamatokat.
Dr. Damm Andrea ügyvéd a Kúria jogegységi határozatának megszületése előtt már elmondta az MNO-nak, hogy ő milyennek látná a tisztességes megoldást, és milyet várt akkor a Kúriától.
– A három határozat megfelel az Ön elvárásainak?
– A határozatok megfelelnek az elvárásaimnak, mert amely kérdéseket a kezdeményező feltett, azokban nem lehetett ennél jobb döntéseket várni. Nagyon fontos azt látnia mindenkinek, hogy a devizahitelek ügyében csak egy pár kérdést tisztázott ez a döntés. A tisztességtelen rendelkezések és az azok következtében megállapítható semmisség nem keverendő össze azzal, amikor a kölcsönszerződés rendelkezései nem felelnek meg a hatályos jogszabályokba foglalt elvárásoknak, ezért semmisek. Más a tisztességtelen rendelkezések alapján megállapítható semmisség és más a jogszabálysértéseket eredményező semmisség. Ez utóbbiról ez a döntés nem szól, s semmilyen formában ez a döntés nem érinti a jogszabálysértések miatt megállapítható semmisség alapján kezdeményezett perek sorsát. Hogy egy példával éljek: folyamatban van egy per azon indokkal, hogy a Hpt. 213. § (1) bekezdésében foglalt valamely feltételnek a szerződés nem felel meg, ezért semmis. Az a perlő fél, aki igyekszik ügyében alkalmazni minden olyan döntést, amely számára kedvező lehet, ezen mostani döntés alapján a folyamatban lévő perében vagylagos kereseti kérelemben kérheti, hogy ha a semmisségi kérelme nem vezetne eredményre, azt legalább állapítsa meg a bíróság, hogy a kettős árfolyam alkalmazása vele szemben tisztességtelen volt, az egyoldalú módosítás lehetőségét biztosító szabályok az átláthatóság, kiszámíthatóság feltételeinek nem felelnek meg, ezért azok tisztességtelenek, s akár azt is, hogy az árfolyamkockázatot azért nem vállalhatta, mert az erről szóló tájékoztatás ezen kockázat felmérésére nem volt alkalmas. Ezek pedig az adott szerződéses rendelkezések semmisségét eredményezhetik. Azaz ez a döntés egy mankó lehet a már folyó perekben a sikeresség biztosítása érdekében, akiknek pedig csak ezek a tényezők sérelmesek, ezen jogelvek alapján eredményesen perelhetik a pénzügyi intézményeket.
– Az árfolyamrés a legkisebb tétel, vélhetően ez a határozat papírforma volt, különösen a Kásler-ügy után. A bankok máris megkezdhetik a törlesztőrészletek visszamenőleges újraszámolását?
– Sajnos egy ilyen döntés nem eredményezi a perrel nem érintett ügyek sorsát. Magyarországon olyan dölyfösek és arrogánsak a pénzügyi intézmények, hogy hiába születik egy ilyen döntés, önkéntes jogkövetés nem várható el tőlük. A