Döntött a Kúria: tisztességtelen az árfolyamrés

A Kúria hétfői döntése értelmében az árfolyamrés tisztességtelen, emögött ugyanis nem áll szolgáltatás.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a Kúria döntésével újabb lépés vált lehetségessé a devizahitel-csapdában vergődő családok megsegítésére – így reagált a kisebbik kormánypárt a Kúria hétfői jogegységi határozatára. A KDNP szerint kiszámítható jövőre, vagyis kalkulálható pénzügypolitikára van szükség, ami a bankokba vetett bizalom visszaállítását és igazságosabb pénzügyi rendszert eredményez. A kisebbik kormánypárt szándéka, hogy a családok alapját ne zúzzák szét rossz gazdasági döntések.

Az LMP képviselői törvényjavaslatot nyújtanak be annak érdekében, hogy a pénzintézetek az év végéig értesítsék a devizahiteleseket arról, hogy az árfolyamrés miatt mekkora pluszpénzt szedtek be tőlük, és ezt az összeget fizessék is vissza – ezt Csárdi Antal, a párt fogyasztóvédelmi és vállalkozásfejlesztési szakszóvivője jelentette be Schiffer András frakcióvezetővel közösen tartott hétfői sajtótájékoztatójukon.

Az Alkotmánybírság márciusban a kormány indítványa nyomán kimondta: törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekét. A törvényhozó feladata és felelőssége eldönteni, hogy mely területeken avatkozik be.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter két hete arról beszélt: a bírósági döntések megszületése után a kormány kész arra, hogy újra foglalkozzon a devizahitelek ügyével. Mindenkinek az az érdeke, hogy olyan megoldás szülessen, amely valóban segít a devizahiteleseknek, ugyanakkor nem veszélyezteti a bankrendszer normális működését.

A Portfólió.hu szerint három alapvető kérdésben dönthetett a Kúria: 1. Törvénytelen volt-e az árfolyamkockázatok ügyfelekre hárítása? E kis valószínűségű döntés a Portfólió becslései szerint egyszeriben 2166 milliárdot mozgatna meg a bankok felől az ügyfelek felé. 2. Törvénytelenek voltak-e az egyoldalú kamatváltoztatások? A tét becsléseik szerint visszamenőleg 312 milliárd elvesztése lehet a bankoknak, közepes valószínűséggel. 3. Törvénytelen volt-e az árfolyamrés alkalmazása? A döntés mintegy 96 milliárd forintba kerülhet a bankoknak nagy valószínűség mellett.