Döntött a Kúria: tisztességtelen az árfolyamrés

A Kúria hétfői döntése értelmében az árfolyamrés tisztességtelen, emögött ugyanis nem áll szolgáltatás.

A Kúria hétfői sajtótájékoztatóján Simonné Gombos Katalin, a Kúria polgári kollégiumának szóvivője kiemelte: a döntés alapján tisztességtelen az árfolyamrés, helyette a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát kell alkalmazni.

Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője kiemelte: álláspontja szerint a jogegységi határozatnak az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos része a legfontosabb, mert a szigorú feltételeknek nagyon kevés szerződés fog megfelelni. A Kúria döntése szerint az egyoldalú módosítást lehetővé tevő szerződési feltételeknek számos, szigorú elvnek kell megfelelniük – mint például az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a felmondhatóság és a szimmetria elve –, és ha ezeknek nem felel meg, akkor tisztességtelen a szerződésmódosítás.

A vételi és az eladási (különnemű) árfolyamok alkalmazása, vagyis az árfolyamrés tisztességtelen, emögött ugyanis nem áll szolgáltatás, illetve alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható – derült ki a Portfólió.hu tudósításából. A portál korábbi számításai szerint ez a döntés körülbelül 96 milliárd forintos terhet jelent majd a pénzintézeteknek.

A devizahitel árfolyamkockázatának tisztességessége csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető – mondta ki a Kúria hétfői jogegységi döntésében.

A privatbankar.hu tudósítása szerint a jogegységi döntés nem a bankokra vonatkozik, nem lehet visszamenőleges hatálya. A döntés a bíróságok számára nyújt mankót, hogy a konkrét döntésekhez használják fel a határozatot. Ezt követően minden esetben a bíróságok mérlegelési feladata, hogy az adott kérdésben döntést hozzon. A jelenlegi helyzetben a Kúria olyan iránymutatást tudott adni, ami a jövőben lezárandó ügyekben alkalmazandó. Minden egyes ügyben vizsgálni kell a jogalapot, illetve az esetleges elévülést – mondta dr. Gombos Katalin. A Kúria idáig mehetett el, ennél általánosabb szabályozást a kormányzat hozhat – figyelembe véve a Kúria döntéseit.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a Kúria döntésével újabb lépés vált lehetségessé a devizahitel-csapdában vergődő családok megsegítésére – így reagált a kisebbik kormánypárt a Kúria hétfői jogegységi határozatára. A KDNP szerint kiszámítható jövőre, vagyis kalkulálható pénzügypolitikára van szükség, ami a bankokba vetett bizalom visszaállítását és igazságosabb pénzügyi rendszert eredményez. A kisebbik kormánypárt szándéka, hogy a családok alapját ne zúzzák szét rossz gazdasági döntések.

Az LMP képviselői törvényjavaslatot nyújtanak be annak érdekében, hogy a pénzintézetek az év végéig értesítsék a devizahiteleseket arról, hogy az árfolyamrés miatt mekkora pluszpénzt szedtek be tőlük, és ezt az összeget fizessék is vissza – ezt Csárdi Antal, a párt fogyasztóvédelmi és vállalkozásfejlesztési szakszóvivője jelentette be Schiffer András frakcióvezetővel közösen tartott hétfői sajtótájékoztatójukon.

Az Alkotmánybírság márciusban a kormány indítványa nyomán kimondta: törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekét. A törvényhozó feladata és felelőssége eldönteni, hogy mely területeken avatkozik be.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter két hete arról beszélt: a bírósági döntések megszületése után a kormány kész arra, hogy újra foglalkozzon a devizahitelek ügyével. Mindenkinek az az érdeke, hogy olyan megoldás szülessen, amely valóban segít a devizahiteleseknek, ugyanakkor nem veszélyezteti a bankrendszer normális működését.

A Portfólió.hu szerint három alapvető kérdésben dönthetett a Kúria: 1. Törvénytelen volt-e az árfolyamkockázatok ügyfelekre hárítása? E kis valószínűségű döntés a Portfólió becslései szerint egyszeriben 2166 milliárdot mozgatna meg a bankok felől az ügyfelek felé. 2. Törvénytelenek voltak-e az egyoldalú kamatváltoztatások? A tét becsléseik szerint visszamenőleg 312 milliárd elvesztése lehet a bankoknak, közepes valószínűséggel. 3. Törvénytelen volt-e az árfolyamrés alkalmazása? A döntés mintegy 96 milliárd forintba kerülhet a bankoknak nagy valószínűség mellett.