Az Alkotmánybíróság döntése visszaigazolta a kormány eddigi lépéseit, a kormány eddig is arra törekedett, hogy alkotmányos alapokon, érdekegyensúlyra törekvő döntéseket hozzon – mondta Varga hétfőn újságíróknak. Varga szerint mindennek köszönhető, hogy csökken a devizahitelesek aránya az országban, és csökkent az ország sérülékenysége.
Kifejtette: azt, hogy a kormány eddigi döntései nem jártak az érdekegyensúly felbomlásával, bizonyítja, hogy a gazdaság az elmúlt év végén már jelentős mértékben növekedett.
Fontos kérdésnek nevezte, hogy a parlamenti választások után a következő kormány mindenképpen folytassa a devizahitelek megszüntetését, kivezetését. Hozzátette: három héttel a parlamenti választások előtt valószínűleg nem lesz már parlamenti ülés, hogy a devizahitelekkel kapcsolatban törvényt alkossanak.
Hozzátette, hogy az alkotmánybírósági döntést a Kúriának is értékelnie kell. A Kúria két kérdésben fordult az Európai Bírósághoz: az egyik kérdés az egyoldalú szerződésmódosítás, a másik az árfolyam-módosítás ügye.
Varga bízik benne, hogy az alkotmánybírósági döntés után a Kúria is meghozza a szükséges döntéseket, ami ahhoz kell, hogy a törvényhozás ezzel a kérdéssel foglalkozni tudjon. Természetesen a kormánynak is értékelni kell az Alkotmánybíróság határozatát. A hosszú távú célban, abban, hogy a jelzálogalapú deviza-lakáshiteleket kivezessék a rendszerből, Magyarországon nincs változás – hangsúlyozta Varga.
Ha a Fidesz marad kormányon, teljes egészében kivezeti a piacról a lakáscélú, jelzálogalapú devizahitel-szerződéseket – jelentette ki Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője budapesti sajtótájékoztatóján. Gulyás a Fidesz nevében üdvözölte az Ab határozatát, amely szerinte világos felhatalmazás arra, hogy a törvényhozó mit tehet a következő parlamenti ciklusban. A Fidesz célja, hogy egyetlen lakáscélú, jelzálogalapú devizahitel-szerződés se maradjon – tette egyértelművé.
Álláspontjuk szerint – folytatta – a mostani Ab-döntés után a Kúriának nincs oka tovább várni az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés ügyében. Az új Országgyűlésnek a Kúria – sajtóhírek szerint májusban várható – döntése után lesz lehetősége a helyzet „viszonylag gyors”, néhány hét alatt történő rendezésére, mert a Kúria állásfoglalása után már egy hónappal a Ház előtt lehet az erről szóló javaslat – jelentette ki a politikus.