Az Alkotmánybíróság döntése visszaigazolta a kormány eddigi lépéseit, a kormány eddig is arra törekedett, hogy alkotmányos alapokon, érdekegyensúlyra törekvő döntéseket hozzon – mondta Varga hétfőn újságíróknak. Varga szerint mindennek köszönhető, hogy csökken a devizahitelesek aránya az országban, és csökkent az ország sérülékenysége.
Kifejtette: azt, hogy a kormány eddigi döntései nem jártak az érdekegyensúly felbomlásával, bizonyítja, hogy a gazdaság az elmúlt év végén már jelentős mértékben növekedett.
Fontos kérdésnek nevezte, hogy a parlamenti választások után a következő kormány mindenképpen folytassa a devizahitelek megszüntetését, kivezetését. Hozzátette: három héttel a parlamenti választások előtt valószínűleg nem lesz már parlamenti ülés, hogy a devizahitelekkel kapcsolatban törvényt alkossanak.
Hozzátette, hogy az alkotmánybírósági döntést a Kúriának is értékelnie kell. A Kúria két kérdésben fordult az Európai Bírósághoz: az egyik kérdés az egyoldalú szerződésmódosítás, a másik az árfolyam-módosítás ügye.
Varga bízik benne, hogy az alkotmánybírósági döntés után a Kúria is meghozza a szükséges döntéseket, ami ahhoz kell, hogy a törvényhozás ezzel a kérdéssel foglalkozni tudjon. Természetesen a kormánynak is értékelni kell az Alkotmánybíróság határozatát. A hosszú távú célban, abban, hogy a jelzálogalapú deviza-lakáshiteleket kivezessék a rendszerből, Magyarországon nincs változás – hangsúlyozta Varga.
Ha a Fidesz marad kormányon, teljes egészében kivezeti a piacról a lakáscélú, jelzálogalapú devizahitel-szerződéseket – jelentette ki Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője budapesti sajtótájékoztatóján. Gulyás a Fidesz nevében üdvözölte az Ab határozatát, amely szerinte világos felhatalmazás arra, hogy a törvényhozó mit tehet a következő parlamenti ciklusban. A Fidesz célja, hogy egyetlen lakáscélú, jelzálogalapú devizahitel-szerződés se maradjon – tette egyértelművé.
Álláspontjuk szerint – folytatta – a mostani Ab-döntés után a Kúriának nincs oka tovább várni az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés ügyében. Az új Országgyűlésnek a Kúria – sajtóhírek szerint májusban várható – döntése után lesz lehetősége a helyzet „viszonylag gyors”, néhány hét alatt történő rendezésére, mert a Kúria állásfoglalása után már egy hónappal a Ház előtt lehet az erről szóló javaslat – jelentette ki a politikus.
Olyan megoldást kell találni, amellyel fixen rögzíthetők a törlesztőrészletek – vázolta a terveket, megerősítve ugyanakkor, hogy méltánytalannak tartanák, ha a devizahitelesek előnybe kerülnének a forinthitelesekkel szemben. Főszabálynak nevezte, hogy a bankoknak kell viselniük a szerződésből adódó károkat, jelezte azonban, hogy azokból eddig is viselt az ügyfél és az állam is. A tehermegosztást nézve „előképként” lehet tekinteni a végtörlesztésre – fogalmazott.
Az Alkotmánybíróság hétfői határozata nem teremtett új helyzetet a devizahiteles szerződéseket érintően –közölte a Magyar Bankszövetség az MTI-vel hétfőn.
Kiemelik: a határozat egyértelművé tette, hogy az Alkotmánybíróságnak nem hatásköre az egyedi szerződések vizsgálata.
„A szerződésekkel és a bírósági gyakorlattal kapcsolatban a Kúria által kiadott múlt év decemberi vélemény továbbra is a mérvadó, amely általánosságban megerősítette a devizahitel-szerződések érvényességét” – áll a bankszövetség közleményében.
Az Ab alaptörvény-értelmezéséről a Fidesz képviselője azt mondta, abból világosan kiderül, hogy az alkotmány hatékony védelmet biztosít az állampolgároknak mint fogyasztóknak. Olyan kivételes esetben, mint amilyen a fogyasztók számára előre nem látható, jelentős árfolyamváltozás, a körülmények alapvető megváltozásáról lehet beszélni, amely lehetőséget ad az Országgyűlésnek arra, hogy a szerződésekbe – a felek jogos érdekeire figyelemmel – törvényalkotással beleszóljon, azok tartalmát megváltoztassa – magyarázta.
Gulyás fontos lépéseknek nevezte a most véget érő parlamenti ciklusban hozott intézkedéseket – az árfolyamgát rendszerét, az eszközkezelőt és a végtörlesztést –, mert azokkal részben sikerült megoldani a 2010-ben örökölt helyzetet, a családoknak elviselhetetlen terhet jelentő devizahitel-problémát. Ezekkel eddig 362 ezer családnak segített a kormány – közölte.
A KDNP szerint az Alkotmánybíróság a devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésével kijelölte a mozgásteret az adósok helyzetének méltányos könnyítésére. Ezt a kisebbik kormánypárt közölte, egyúttal kiemelve, a családok pártja üdvözli, hogy az Alkotmánybíróság megállapította: a jogszabály a megkötött szerződések tartalmát kivételes esetben megváltoztathatja.
A devizahitelesek pereiben a polgári bírósági döntések már rámutattak arra, hogy miként változtathatók meg egy szerződés rendelkezései, ha olyan körülmény áll be, amely valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti – emlékeztettek. Jelezték: amennyiben a jobbközép erők kapnak lehetőséget a kormányzásra az új parlamenti ciklusban, azt a munkát folytatnák – az igazságosság elve mentén –, amellyel eddig is devizaadósok százezreinek terhein enyhítettek.
Ismert, az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn a devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében azt mondta ki, hogy törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.
Mint ismert, a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában még tavaly decemberben azt a döntést hozta, nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés. Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök úgy értékelte: a Kúria a bankok oldalára állt.
A devizahitelek ügyében a kormány a Kúriától várt segítséget a jogalkalmazás terén, ez nem történt meg, így „elég valószínű”, hogy a parlamentnek kell lépnie, ahogy korábban háromszor már megtette – mondta Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője még január 6-án.
Orbán Viktor kormánya 2010-es hatalomra kerülése óta igyekszik segíteni a bajba jutott devizahiteleseknek. A kormány által eddig megtett lépések már 350 ezer adósnak nyújtottak jelentős segítséget: a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével 170 ezer adós élt, az árfolyamgátba további 170 ezren léptek be, valamint a Nemzeti Eszközkezelőnek is már 11 500 ingatlant ajánlottak fel – foglalta össze 2013 őszén Varga Mihály az adósmentés aktuális állását, hozzátéve ugyanakkor, hogy vannak, akik eddig nem tudták kihasználni a mentőprogramok nyújtotta lehetőségeket.
Első fokon győztek a horvát devizahitelesek. A perbe fogott bankoknak a hitel tőkeösszegét a szerződés napján érvényes árfolyamon kell kunára átszámítaniuk – ha ezt a másodfokú ítélet is megerősíti.
Orbán Viktor 2013 szeptemberében a parlamentben a devizahitelesek ügyéről szólva hangsúlyozta: e szerződések megkötésekor a bankok visszaéltek saját helyzetükkel, az emberek jóhiszeműségével, mert úgy terjesztették el a devizakölcsönöket, hogy közben ismerték a lehetséges kockázatokat, pontosan tudták, mi lesz, ha elszabadulnak az árfolyamok, hiszen az összes árfolyamkockázatot jó előre áthárították az ügyfelekre. A miniszterelnök mindezt elfogadhatatlannak nevezte.
A devizahitelesek nemcsak a kormány lépéseire várnak, hanem a bíróságokon is küzdenek igazukért. Az utóbbi időben négy ítéletben is helyt adtak a devizahiteleseknek a pénzintézetekkel szemben. Léhmann György ügyvéd – aki sikerre vitte ügyfelét a bank ellen – elmondta, a magyar ítélkezési gyakorlat továbbra sem ismeri a precedens fogalmát, de a bíróságok iránymutatónak veszik ezeket az ítéleteket. A négy ítélet közül csak az október 8-i jogerős, melyet Léhmann nyert meg – a Pécsi Ítélőtábla határozata volt az első ilyen döntés.
