„Folytatni kell a devizahitelek kivezetését”

A nemzetgazdasági miniszter szerint az Ab döntése visszaigazolta a kormány eddigi lépéseit.

Olyan megoldást kell találni, amellyel fixen rögzíthetők a törlesztőrészletek – vázolta a terveket, megerősítve ugyanakkor, hogy méltánytalannak tartanák, ha a devizahitelesek előnybe kerülnének a forinthitelesekkel szemben. Főszabálynak nevezte, hogy a bankoknak kell viselniük a szerződésből adódó károkat, jelezte azonban, hogy azokból eddig is viselt az ügyfél és az állam is. A tehermegosztást nézve „előképként” lehet tekinteni a végtörlesztésre – fogalmazott.

Az Alkotmánybíróság hétfői határozata nem teremtett új helyzetet a devizahiteles szerződéseket érintően –közölte a Magyar Bankszövetség az MTI-vel hétfőn.

Kiemelik: a határozat egyértelművé tette, hogy az Alkotmánybíróságnak nem hatásköre az egyedi szerződések vizsgálata.

„A szerződésekkel és a bírósági gyakorlattal kapcsolatban a Kúria által kiadott múlt év decemberi vélemény továbbra is a mérvadó, amely általánosságban megerősítette a devizahitel-szerződések érvényességét” – áll a bankszövetség közleményében.

Az Ab alaptörvény-értelmezéséről a Fidesz képviselője azt mondta, abból világosan kiderül, hogy az alkotmány hatékony védelmet biztosít az állampolgároknak mint fogyasztóknak. Olyan kivételes esetben, mint amilyen a fogyasztók számára előre nem látható, jelentős árfolyamváltozás, a körülmények alapvető megváltozásáról lehet beszélni, amely lehetőséget ad az Országgyűlésnek arra, hogy a szerződésekbe – a felek jogos érdekeire figyelemmel – törvényalkotással beleszóljon, azok tartalmát megváltoztassa – magyarázta.

Gulyás fontos lépéseknek nevezte a most véget érő parlamenti ciklusban hozott intézkedéseket – az árfolyamgát rendszerét, az eszközkezelőt és a végtörlesztést –, mert azokkal részben sikerült megoldani a 2010-ben örökölt helyzetet, a családoknak elviselhetetlen terhet jelentő devizahitel-problémát. Ezekkel eddig 362 ezer családnak segített a kormány – közölte.

A KDNP szerint az Alkotmánybíróság a devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésével kijelölte a mozgásteret az adósok helyzetének méltányos könnyítésére. Ezt a kisebbik kormánypárt közölte, egyúttal kiemelve, a családok pártja üdvözli, hogy az Alkotmánybíróság megállapította: a jogszabály a megkötött szerződések tartalmát kivételes esetben megváltoztathatja.

A devizahitelesek pereiben a polgári bírósági döntések már rámutattak arra, hogy miként változtathatók meg egy szerződés rendelkezései, ha olyan körülmény áll be, amely valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti – emlékeztettek. Jelezték: amennyiben a jobbközép erők kapnak lehetőséget a kormányzásra az új parlamenti ciklusban, azt a munkát folytatnák – az igazságosság elve mentén –, amellyel eddig is devizaadósok százezreinek terhein enyhítettek.

Ismert, az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn a devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében azt mondta ki, hogy törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.

Mint ismert, a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában még tavaly decemberben azt a döntést hozta, nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés. Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök úgy értékelte: a Kúria a bankok oldalára állt.

A devizahitelek ügyében a kormány a Kúriától várt segítséget a jogalkalmazás terén, ez nem történt meg, így „elég valószínű”, hogy a parlamentnek kell lépnie, ahogy korábban háromszor már megtette – mondta Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője még január 6-án.

Orbán Viktor kormánya 2010-es hatalomra kerülése óta igyekszik segíteni a bajba jutott devizahiteleseknek. A kormány által eddig megtett lépések már 350 ezer adósnak nyújtottak jelentős segítséget: a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével 170 ezer adós élt, az árfolyamgátba további 170 ezren léptek be, valamint a Nemzeti Eszközkezelőnek is már 11 500 ingatlant ajánlottak fel – foglalta össze 2013 őszén Varga Mihály az adósmentés aktuális állását, hozzátéve ugyanakkor, hogy vannak, akik eddig nem tudták kihasználni a mentőprogramok nyújtotta lehetőségeket.

Első fokon győztek a horvát devizahitelesek. A perbe fogott bankoknak a hitel tőkeösszegét a szerződés napján érvényes árfolyamon kell kunára átszámítaniuk – ha ezt a másodfokú ítélet is megerősíti.

Orbán Viktor 2013 szeptemberében a parlamentben a devizahitelesek ügyéről szólva hangsúlyozta: e szerződések megkötésekor a bankok visszaéltek saját helyzetükkel, az emberek jóhiszeműségével, mert úgy terjesztették el a devizakölcsönöket, hogy közben ismerték a lehetséges kockázatokat, pontosan tudták, mi lesz, ha elszabadulnak az árfolyamok, hiszen az összes árfolyamkockázatot jó előre áthárították az ügyfelekre. A miniszterelnök mindezt elfogadhatatlannak nevezte.

A devizahitelesek nemcsak a kormány lépéseire várnak, hanem a bíróságokon is küzdenek igazukért. Az utóbbi időben négy ítéletben is helyt adtak a devizahiteleseknek a pénzintézetekkel szemben. Léhmann György ügyvéd – aki sikerre vitte ügyfelét a bank ellen – elmondta, a magyar ítélkezési gyakorlat továbbra sem ismeri a precedens fogalmát, de a bíróságok iránymutatónak veszik ezeket az ítéleteket. A négy ítélet közül csak az október 8-i jogerős, melyet Léhmann nyert meg – a Pécsi Ítélőtábla határozata volt az első ilyen döntés.