Varga Mihály hangsúlyozta: a kormány gazdaságpolitikai alapelvei változatlanok, ezért a gazdasági élet szereplőinek nem kell adó- vagy járulékemelésre készülniük; a kormányváltás óta jellemző fegyelmezett és felelős gazdálkodás folytatódik.
A kormány a költségvetés tervezésekor 2,9 százalékos európai uniós módszertan szerinti hiánnyal, 2,4 százalékos inflációval, valamint 2 százalékos gazdasági növekedéssel számolt – ismertette a nemzetgazdasági miniszter. Elmondta: a költségvetés 220 milliárd forintos biztonsági tartalékot is tartalmaz az előre nem látható kiadásokra. Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a kiterjesztett családi adókedvezmény 260-270 ezer család jövedelmi helyzetét javítja.
„Elég erősek vagyunk hozzá, hogy több pénzt tudjunk a kiemelt fontosságú területekre fordítani” – mondta a miniszter. Kifejtette, hogy jövőre több forrás jut a családok támogatására, a pedagógusbér-emelés megvalósítására, gazdaságfejlesztésre, közbiztonságra, egészségügyre, oktatásra, felzárkóztatásra, illetve a közfoglalkoztatás bővítésére.
Varga Mihály szólt arról is, hogy a kormány várakozásai szerint a gazdasági konjunktúrával párhuzamosan a munkaerőpiacon is folytatódik a kedvező tendencia: a foglalkoztatottak és az aktívak száma a 2013-as bővülés után jövőre is növekedni fog, jelentősen meghaladva a válság előtti szintet, a munkanélküliségi ráta pedig csökken majd. Hozzátette: ezek a kedvező folyamatok elsősorban a munkavállalást ösztönző intézkedéseknek köszönhetők, így többek között a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek és a közfoglalkoztatási programok kiterjesztésének.
A kormány megfontolja a Költségvetési Tanács (KT) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) javaslatait, amelyekkel az intézmények az államháztartási egyenleget esetlegesen negatívan érintő kockázatokra hívták fel a figyelmet. A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a KT a 2014-es költségvetési törvényjavaslatot hitelesnek és végrehajthatónak ítélte meg, de felhívta a figyelmet a költségvetés egyes bevételi és kiadási tételeinek az államháztartási egyenleget esetlegesen negatívan érintő kockázataira.
A kormány mind a várható makrogazdasági folyamatok, mind a költségvetési bevételek és kiadások tekintetében kockázatelemzést végzett, és úgy ítélte meg, hogy a képzett tartalékok elegendő mértékűek az esetleges negatív hatások kezelésére – ismertette Varga Mihály.
Az ÁSZ – amely számos pozitív megállapítást tett a költségvetési törvényjavaslatra – csak néhány pontot érintően fogalmazott meg kifogásokat – jelezte Varga Mihály. Azt mondta, az ÁSZ által megfogalmazott, a költségvetési tervezést érintő jobbító szándékú javaslatokat a kormány megfontolja, és a közeljövőben érvényesíteni kívánja.
A banki intézkedések elmaradása esetén a kormány kész olyan jogszabályt alkotni, amely a devizában eladósodottak számára a jelenleginél alacsonyabb, hosszú távon is kiszámítható törlesztőrészletet eredményez a jövőben – közölte Varga.
A miniszter felidézte: a kormány arra kérte a bankokat, hogy 2013. november 1-jéig módosítsák a szerződéseket, és tegyenek lépéseket a törlesztőrészletek csökkentése érdekében.
Az eddig megtett lépések már 350 ezer adósnak nyújtottak jelentős segítséget: a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével 170 ezer adós élt, az árfolyamgátba további 170 ezren léptek be, valamint a Nemzeti Eszközkezelőnek is már 11 500 ingatlant ajánlottak fel – emelte ki Varga Mihály, hozzátéve ugyanakkor, hogy vannak, akik eddig nem tudták kihasználni a mentőprogramok nyújtotta lehetőségeket.
2014-ben is fontos feladatnak tekinti a kormány a nemzeti vagyon gyarapítását és a közfeladatok hatékony ellátását, ezért a kormány prioritásként kezeli azoknak a beruházásoknak a megvalósítását, amelyekkel gyarapodik a nemzeti vagyon, és hatékonyabbá tehető a közfeladatok ellátása. Az elmúlt évhez hasonlóan beruházási alapot képzett a kormány a költségvetésen belül, amelyből biztosíthatók a tervezett fejlesztések és rekonstrukciók az állami vagyon értékesítéséhez, hasznosításához kapcsolódó bevételek teljesülése esetén – ismertette Varga Mihály.
A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: az államháztartás intézményi struktúraátalakítása befejeződött, ezért a közszféra, ezen belül a központi fejezetek működésével kapcsolatban a kormány a hatékonyság javítását és a takarékosságot tűzte ki fő célul.
Az önkormányzatoknál tavaly megtörtént az állami és önkormányzati feladatok szétválasztása; ehhez kapcsolódóan a finanszírozási rendszer kisebb évközi kiigazítások, finomítások után hozzáigazodott a feladatellátáshoz. 2014-ben ezért ezen a területen további módosításokat nem tervez a kormány – jelezte Varga Mihály. Szólt arról, hogy a helyi önkormányzatok 2014-ben – hitelforrások nélkül – közel 2350 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amelyhez a központi költségvetés 703 milliárd forintot biztosít.
A 2014. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat megfelel az alaptörvénynek és a stabilitási törvénynek, az államadósság-szabálynak, valamint az államháztartásról szóló jogszabályok előírásainak, a jogszabályoknak megfelelően rendelkezik a tartalékokról is – összegezte az Állami Számvevőszék megállapítását a büdzséjavaslatról Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke a parlamentben.
Az ÁSZ úgy értékeli, hogy a jövő évi hiánycél tartható, bár kockázatokkal számolni kell. Ilyen a vártnál esetlegesen alacsonyabb fogyasztói áremelkedési ütem, az önkormányzati szektor hiányának és adósságának, illetve az egyéb kormányzati szervek adósságának kedvezőtlen alakulása. Warvasovszky Tihamér jelentős előrelépésnek nevezte a korábbi évekhez képest, hogy a 2014-es törvényjavaslat nem tartalmaz az ÁSZ módszertana szerint „nem megalapozottnak” minősülő előirányzatot.
Az adóbevételeknél összességében alig több mint 2 százaléknyi kockázatot jelzett a számvevőszék, a költségvetés meghatározó közvetlen kiadási előirányzatainak pedig csaknem teljes egészét megalapozottnak minősítette – ismertette az alelnök. Elmondta: a hiánycél tartása szempontjából kockázatot jelenthet, hogy a tervezett kiadási főösszeg több mint fele úgynevezett felülről nyitott kiadási előirányzat.
A Költségvetési Tanács szerint a növekedés lehetséges felső határán mozgó gazdasági teljesítményekre épített, 2014. évi költségvetési javaslat feszített, gazdasági fordulatra épített, erősen kitett a nemzetközi gazdaságban bekövetkező, nem várt eseményeknek – ismertette a KT álláspontját Kovács Árpád, a tanács elnöke.
Hozzátette: ezt ellensúlyozhatja a Növekedési Hitelprogram teljes kihasználása révén keletkező kedvező pótlólagos költségvetési hatás, ami hosszabb távra kihatva a növekedés két, két és fél százalékot meghaladó, érdemi fennmaradását segítheti.
Kovács Árpád jelezte, a tanács megalapozva látja a kormány által várt 2 százalékos gazdasági növekedést.
A hiánycél, bár teljesíthető, de továbbra is „plafonközeli”; az adósságmutató tervezett javulása is csekély – folytatta az elnök. Elmondta, a KT túlzottan optimistának lát több bevételi előirányzatot, különösen az áfáét és a frekvenciaértékesítését. E kettő együttes hatása – a tervezéskori feltételek kedvezőtlenebb alakulása esetén – korrekciót igénylő hiánynövekedést is okozhat, ha a költségvetés megfelelő tartalékokkal nem rendelkezik – mutatott rá Kovács Árpád, aki elmondta azt is: a kormány azt közölte a tanáccsal, hogy megítélése szerint a tartalékok elegendő mértékűek az esetleges negatív hatások kezelésére, jelentősebb bevétel-elmaradás vagy kiadás-túlteljesülés esetén is tartható a 2014. évi hiánycél.
