A nyilvánosan kihirdetett határozat indoklása szerint a jogbiztonság követelménye akkor érvényesül, ha az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg, mint amit a rendes bírósági út követel meg, azaz ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan körülmény áll be, amely folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.
Piaci elemzők szerint az Alkotmánybíróság devizahitelekkel kapcsolatos állásfoglalása alapján elvileg ugyan módosíthatók visszamenőlegesen a szerződések, ám ennek feltételeit is megszabja a határozat. A szakértők a választások előtt nem várnak végleges döntést a devizahitelesek ügyében.
Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője úgy véli, az Alkotmánybíróság határozata alapján adott az elvi lehetőség arra, hogy az Országgyűlés olyan törvényt hozzon, amellyel visszamenőleges hatállyal módosíthatja a devizahitel-szerződéseket. A határozatban megszabott feltételekből azonban véleménye szerint az is kiolvasható, hogy ha a kormány a bankszektorra próbálná tolni a terheket, akkor a bankok jó eséllyel megtámadhatják a jogszabályt az Alkotmánybíróságon.
Horváth Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője azt hangsúlyozta, hogy a választások előtti időszakban nem várható végleges döntés a kormány részéről a devizahitelesek ügyében.
Az Ab eljárását kezdeményező kormány indítványának másik felvetésére reagálva az Ab kimondta: rendes bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit, amelyek közvetlenül a fogyasztók jogainak védelmével kapcsolatos alaptörvény-ellenességet okoznák, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani. A gazdasági erőfölénnyel visszaélés elleni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló alaptörvényi rendelkezésből közvetlenül következhet ugyan jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélése függ a szabályozási környezettől.
A kabinet november végén fordult a testülethez, hogy az alaptörvény értelmezését kérje a devizahitelekkel összefüggésben – számolt be a Hír Televízió híradója. Arra vártak választ, hogy az alaptörvényből levezethető-e olyan konkrét fogyasztóvédelmi rendelkezés, amely szerződési feltétel, bírósági ítélet vagy jogszabály alaptörvény-ellenességét okozná.
Mint ismert, a Kúria Polgári Kollégiuma jogegységi határozatában még tavaly decemberben azt a döntést hozta, nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés. Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök úgy értékelte: a Kúria a bankok oldalára állt.
A devizahitelek ügyében a kormány a Kúriától várt segítséget a jogalkalmazás terén, ez nem történt meg, így „elég valószínű”, hogy a parlamentnek kell lépnie, ahogy korábban háromszor már megtette – mondta Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője még január 6-án.
Orbán Viktor kormánya 2010-es hatalomra kerülése óta igyekszik segíteni a bajba jutott devizahiteleseknek. A kormány által eddig megtett lépések már 350 ezer adósnak nyújtottak jelentős segítséget: a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével 170 ezer adós élt, az árfolyamgátba további 170 ezren léptek be, valamint a Nemzeti Eszközkezelőnek is már 11 500 ingatlant ajánlottak fel – foglalta össze 2013 őszén Varga Mihály az adósmentés aktuális állását, hozzátéve ugyanakkor, hogy vannak, akik eddig nem tudták kihasználni a mentőprogramok nyújtotta lehetőségeket.
Orbán Viktor 2013 szeptemberében a parlamentben a devizahitelesek ügyéről szólva hangsúlyozta: e szerződések megkötésekor a bankok visszaéltek saját helyzetükkel, az emberek jóhiszeműségével, mert úgy terjesztették el a devizakölcsönöket, hogy közben ismerték a lehetséges kockázatokat, pontosan tudták, mi lesz, ha elszabadulnak az árfolyamok, hiszen az összes árfolyamkockázatot jó előre áthárították az ügyfelekre. A miniszterelnök mindezt elfogadhatatlannak nevezte.
A devizahitelesek nemcsak a kormány lépéseire várnak, hanem a bíróságokon is küzdenek igazukért. Az utóbbi időben négy ítéletben is helytadtak a devizahiteleseknek a pénzintézetekkel szemben. Léhmann György ügyvéd – aki sikerre vitte ügyfelét a bank ellen – elmondta, a magyar ítélkezési gyakorlat továbbra sem ismeri a precedens fogalmát, de a bíróságok iránymutatónak veszik ezeket az ítéleteket. A négy ítélet közül csak az október 8-ai jogerős, melyet Léhmann nyert meg – a Pécsi Ítélőtábla határozata volt az első ilyen döntés.
Első fokon győztek a horvát devizahitelesek. A perbe fogott bankoknak a hitel tőkeösszegét a szerződés napján érvényes árfolyamon kell kunára átszámítaniuk – ha ezt a másodfokú ítélet is megerősíti.
