A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások június 30-ig 157 745 darab gyűjtőszámlát nyitottak meg devizaalapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján. A megkötött árfolyamgát-szerződések kumulált darabszáma meghaladta a 167 ezret. Mivel a lehetséges igénybe vevők teljes köre körülbelül 436 ezer fő, az érintettek körülbelül 38 százaléka kötött már árfolyamgát-szerződést. A szerződéskötések darabszámában olyanok is szerepelnek, amelyek végül nem léptek életbe, mivel az ügyfél az első gyűjtőszámlahitel-folyósításig nem teljesítette a törvényi feltételeket, például tartozása időközben 90 napon túlivá vált.
A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök állománya június végén közel 1297 milliárd forint volt, ami a lehetséges devizakölcsön-állomány 44 százaléka. A forint gyűjtőszámlák állománya 8,5 milliárd forint. Az árfolyamgát konstrukcióban részt vevő gyűjtőszámlahitelesek eddig összesen 14,7 milliárd forint – rögzített árfolyam feletti – kamat megfizetése alól mentesültek.
Az árfolyamgát keretében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségéből adódó összeg egy gyűjtőszámlán halmozódik. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalja, az ügyfélnek csak a tőkerészt kell később visszafizetnie. A gyűjtőszámlán összegyűlő összeg forintalapú hitel, amelynek kamata az árfolyamrögzítés alatt nem haladhatja meg a háromhavi bankközi kamatláb mértékét.
A parlament döntése alapján a jövőben bármikor igényelhető az árfolyamrögzítés, amelyet a nagycsaládosok húszmillió forintnál nagyobb összegű devizahitel esetén is kérelmezhetnek.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint nem a devizahitelek forintosítása az egyetlen, a kormány által támogatott felvetés a Magyar Bankszövetséggel folytatott tárgyalásokon, és úgy vélte, a devizahitelek kivezetése is hozzájárul majd a forint erősödéséhez.
