Itt a harmadik! Az MNO értesülései szerint újabb devizahiteles nyert pert bank ellen, az OTP és a Raiffeisen után ezúttal az AXA húzta a rövidebbet. A „sablon” ugyanaz, a Fővárosi Törvényszék ítélete viszont, hasonlóan a második és a harmadik „fogyasztóbarát” döntéshez, nem jogerős.
Az ügyben az újfent győztes ügyvédhez, Léhmann Györgyhöz fordultunk felvilágosításért, aki elmondta, a magyar ítélkezési gyakorlat továbbra sem ismeri a precedens fogalmát, de a bíróságok iránymutatónak veszik ezeket az ítéleteket, így a mostanit is. Léhmann ugyanazt a sémát másfél éve megszerkesztve adja le a bíróságnak.
– Ennek a sémának alapján változatlan módon hiánypótlásra felhívnak ugyan, mert egyik bírónak ez, a másiknak az nem tetszik. De a lényeg, az egyoldalú szerződésmódosítási törvénytelenség megállapítása elfogadottá vált – mondja Léhmann.
Az ügyvéd egy fontos részletre is rámutat, mert a 700 általa vitt ügy 80 százaléka budapesti, és éppen a mostani az első budapesti ítélet, így tehát a fővárosi alperesek előtt úgymond „új távlatok nyíltak”.
„Ezt a meccset a bankok előbb-utóbb tragikusan el fogják veszíteni: vagy a magyar, vagy az európai bíróságokon megszületik majd az a döntés, amelynek következtében a kártyavár összeomlik” – hangzott el azon az egyórás fórumon, amely a Kapos Televízió stúdiójában zajlott Róna Péter részvételével.
Ha a szerződő felek november 1-jéig nem tudnak dűlőre jutni, a magyar állam megteszi a szükséges lépéseket, a lakáscélú, jelzálogalapú devizahitelnek pedig meg kell szűnnie – mondta Giró-Szász András kormányszóvivő.
A devizahitelesek megsegítése és a rezsicsökkentés folytatása miatt további bírálatokra és támadásokra számít Orbán Viktor.
Az ügymenet nem ment ilyen simán. Idén június 15-én ugyanis történt valami: ez az a nap, ami óta Léhmann szerint hiánypótlás nélkül kezdtek visszadobálni a „Léhmann-séma” szerinti kereseteket, éppen emiatt robbant bombaként a Pécsi Ítélőtábla jogerős döntése. Az ügyvéd vélekedése szerint nem a bírók kezdtek el tévedni, hanem „valaminek történnie kellett” június 15-e környékén – Léhmann ezzel csatlakozott a közrádiónak adott interjújában azon kijelentéséhez, hogy a bíróságokra a bankok részéről óriási nyomás fog nehezedni. Léhmann ennél nem megy tovább, az értékelésre ugyanis nincs lehetőség. Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy az eddigi, hiteleseknek kedvező ítéletet mind-mind más és más bíróság hozta.
A banki nyomásgyakorlás természete Léhmann szerint akár lehet olyan is, hogy a bankszövetségi képviselők virágnyelven beszélnek bírósági döntnökökkel, hogy „ezeket a pereket jobban figyeljék”. Ebben persze nincs bűncselekmény.
Mint október 8-án megírtuk, Léhmann, a hétszáz hasonló ügyben egyszerre eljáró siófoki jogász először nyert pert jogerősen devizahiteles ügyfelét képviselve. „Azt hiszem, összedöntöttem a devizahitel-szerződést – mondta a Somogyi Hírlapnak az ügyvéd a Pécsi Ítélőtábla határozatáról. – Igaz, hogy ez csak egy ítélet, de a bankot lépésre kényszeríti.”
Az OTP Bankot beperlő adós 2007-ben vett fel nyolcmillió forint összegű, frankban nyilvántartott hitelt. A jogerős ítéletet kimondó Pécsi Ítélőtábla szerint teljes egészében érvénytelen a kölcsönszerződésnek az a feltétele, miszerint „a hiteldíj (kamat és kezelési költség) változó mértékű, melyet a hitelezők jogosultak egyoldalúan megváltoztatni”. A lapnak az ügyvéd azt mondta: ügyfelei e döntés nyomán mindössze olyan összegű törlesztőrészletet kötelesek fizetni, amennyit a szerződés megkötésének időpontjában fizettek.
Időközben kiderült, az OTP nem nyugszik, a Kúriához fordul, a Bankszövetség pedig megosztásra törekszik, külön-külön tárgyal a hitelkárosultakat képviselő szervezetekkel.
Arra felvetésre, hogy az OTP Bank közleménye szerint Magyarországon nincs precedensítélkezés, illetve hasonló tényállás mellett korábban más törvényszékek több alkalommal, következetesen a mostanival ellentétes tartalmú ítéleteket hoztak, Léhmann a Kossuth Rádióban úgy reagált: ezzel nem dicsekedne a bank helyében. Kijelentette: „komoly, alapos a gyanúm, bárki előtt kész vagyok bizonyítani, hogy mérhetetlen nyomást zúdítottak a bíróságokra, alapos a gyanú, hogy a bíróságokat képtelenné tették arra, hogy a lelkiismeretüknek és a törvényeknek megfelelő ítéletet hozzanak”.
