Senki nem kérdőjelezheti meg a stabilitást

A 2004 és 2008 között kimaradt lépések pótlásával segít a kormányzat a devizahiteleseken, mialatt az ország növekedési pályára áll.

NT
2013. 09. 09. 8:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A devizahitelek kérdése a bankok és az ügyfelek között meghúzódó probléma, az államnak pedig azért van benne szerepe, mert a kormány, a Magyar Nemzeti Bank, valamint a PSZÁF elődje nem tette meg azokat a szükséges lépéseket 2004 és 2008 között, amelyeket megtettek Romániában, Csehországban vagy Lengyelországban – mondta a kormányszóvivő a köztévében.

Mint mondta, ezeket a rossz termékeket a bankok saját önkorlátozó mechanizmusukat félretéve vezették be a magyar pénzpiacra, ugyanezek az intézetek más kondíciókkal vezették be őket Lengyelországban vagy Csehországban. Az említett országok kormányzatai különböző előírásokkal éltek a devizahitelekkel kapcsolatosan: Lengyelországban például a bankoknak négyszer kellett zlotyihitelt felajánlaniuk az ügyfeleknek, mielőtt devizahitelt ajánlottak volna, és ha a hiteligénylő mégis a devizahitelt választotta, akkor törlesztőrészlete nem emelkedhetett havi jövedelmének 40 százaléka fölé – húzta alá a kormányszóvivő.

Amennyiben a szerződő felek november 1-ig nem tudnak dűlőre jutni, a magyar állam megteszi a szükséges lépéseket, a lakáscélú, jelzálogalapú devizahitelnek pedig meg kell szűnnie – szögezte le Giró-Szász András. Olyan módon kell a folyamatot végrehajtani, hogy a résztvevők nem járhatnak jobban, mint ha annak idején nem devizahitelt, hanem forinthitelt vettek volna fel, vagyis nem részesülhetnek nagyobb előnyben, mint a forinthitelesek – fejtette ki Giró-Szász András.

„A költségvetés stabil, amit senki sem kérdőjelezhet meg – erről már a Kossuth rádió 180 perc című műsorában beszélt a kormányszóvivő. Hozzátette: ezt támasztja alá, hogy idén a többi között az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, és korábban fizette vissza az IMF-hitelt is.

Giró-Szász hangsúlyozta továbbá: a növekvő, 171 milliárdos hiány sem veszélyezteti a büdzsét, a kormány ugyanis már tavasszal világossá tette, hogy az egyszeri kiadásokat kiszedi a költségvetésből, és csak az állami vagyon értékesítéséből származó egyszeri bevételekkel finanszírozza. „Ha ezeket kivesszük, akkor nincsen semmi probléma, ezt Brüsszelben is látják majd” – fogalmazott a kormányszóvivő.

Giró-Szász kiemelte, hogy „a világ számtalan pontján” arról beszéltek – legutóbb éppen londoni elemzők –, hogy Magyarország idén és jövőre is növekedési pályára kerül.

A kormányszóvivő Lázár János hétfői brüsszeli tárgyalásaival összefüggésben elmondta: a Miniszterelnökséget vezető államtitkár „kárenyhítési stratégiával” utazott Brüsszelbe. Giró-Szász András szerint 2004 óta a teljes uniós finanszírozási modell hibásan, „nagy nehézségekkel és túlsúllyal” működött Magyarországon.

Az Európai Unió azonban most „egy nagyon nehezen értelmezhető kifogással támadta meg” a magyar uniós finanszírozási rendszert (a pályázatban részt vevők mérnöki kamarai tagságával), ilyenre korábban „nem nagyon volt precedens, a németeket vagy a franciákat hasonló módon nem támadták meg” – mondta Giró-Szász.

Lázár János hatékonysága jelentősen csökkenteni fogja a problémát” – hangsúlyozta ezzel kapcsolatban a szóvivő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.