Meglehetősen mozgalmas féléven van túl a Fidesz–KDNP, mivel továbbra is a külföldi és a hazai balliberális sajtó és a kormánypárt által megsértett gazdasági érdekcsoportok kereszttűzében kénytelen tevékenykedni. Mindezek ellenére a kabinet az idei évet a 10 százalékos rezsicsökkentéssel nyitotta, amelyet tovább folytatott a teljes tavaszi parlamenti ülésszak alatt. Tavaly decemberben a tervezett felsőoktatási átalakítások miatt az utcán tüntető hallgatók miatt volt szorult helyzetben a kormánypárt, azonban rövid idő alatt sikerült elérni egy megegyezést az érdekvédőkkel.
Az idei első félévében nem került sor a korábbi évekhez hasonló kormánypárti megmozdulásra, mivel az idei március 15-én a hóhelyzet miatt egyetlen politikai erő sem tartott rendezvényt. A kormánypártok számára mindenképpen kedvező volt, hogy az idei első negyedéves adatok alapján megindult a gazdasági növekedés,az építőiparban is kedvező folyamatok indultak el, bővült a kiskereskedelem, és ezzel párhuzamosan az infláció közel négy évtizedes mélypontra zuhant.
Időközben az ellenzék és annak szélsőséges csoportjai megpróbáltak egyre erőteljesebb nyomást kifejteni a Fidesz-KDNP-re, amelynek csúcspontja a Fidesz-székház elfoglalása volt. Az akciózások ennek ellenére nem jöttek be, mivel míg januárban a Századvég felmérése a biztos szavazók között 40 százalékon állt a kormánypárt, addig júniusban 49-en. Ezzel egy időben mindegyik ellenzéki párt veszített a támogatottságából, ráadásul az összefogás sem halad olyan ütemben mint az várható lett volna.
A Fidesz–KDNP számára az időközi választások is meglehetősen jól alakultak, mivel a párt, vagy szövetségese, ahol elindult ott győzött. A sikerek közül a szentendrei és a komlói számított igazán kiemelkedőnek, mivel alapvetően baloldali irányultságú szavazókörökben sikerült jó eredményt elérni. A baranyai város, amely 1994 és 2006 között az MSZP legerősebb bázisának számított, még az egyharmados támogatottságot sem érte el, míg a Fidesszel szövetséges Lungo Drom jelöltje több mint 55 százalékot összesített.
A kormánypártok januártól kezdve folyamatosan és egyenletes mértékben képesek voltak bővíteni a szavazótáborukat – fejtette ki Lánczi Tamás. Az ellenzék és a kormánypártok támogatottsága közt egyre nagyobbra nyílik az olló – tette hozzá. A Századvég elemzője szerint ez olyan kormányzati döntésekkel, eseményekkel áll összefüggésben, mint a rezsicsökkentés, a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülés, illetve a nagy átalakítások időszakának lezárása. „A kormánypártok ügyesen uralták a napirendet az elmúlt fél évben, az ellenzéknek csak a trafikügyet sikerült az érdeklődés homlokterébe emelni.”
Lánczi szerint a kormány egyik legfőbb célkitűzése a megkezdett nagy átalakítások lezárása. A legtöbb területen ez sikerült: az eltervezett döntések mostanra javarészben megszülettek. Egyedül az alkotmányozással kapcsolatos kérdések nem jutottak nyugvópontra, de látható, hogy a kormány ezen a területen is kompromisszumkész és az EU-val folytatott vita lezárásra törekszik – vélekedett a politológus.
A legnagyobb kormányzati előrelépés a túlzott deficiteljárás megszüntetése jelentette. Ez nem egyszerűen egy tíz éve kormányokon át húzódó probléma szimbolikus probléma feloldása, hanem konkrétan forintosítható haszna van – fejtette ki Lánczi. Úgy látja, a választók szempontjából azonban a januári és az újabb július 1-jén életbe lépő második rezsicsökkentés a legnépszerűbb döntés. Az is látható, hogy kormányzat néhány konfliktusos terület újraszabályozásától elállt: lényegében nem született reformértékű átalakítás az egészségügyben, és elmaradt a felsőoktatás mélységi átszervezése is – tette hozzá.
A Századvég elemzője szerint a választásokhoz közeledve a kormánypártok számára szinte kötelező feladat a kormányzati teljesítmény bemutatása. Ez azonban mindig akkor lehet sikeres, ha a sikerek bemutatása a választók számára is érezhető, átélhető, vagyis hiteles – tette hozzá. Ezért a szakember arra számít, hogy a Fidesz–KDNP elsősorban azokat a kormánydöntéseket fogja előtérbe állítani, amelyek közvetlenül érintik a választókat és nem azokat, amelyek a kormányzás legnagyobb eredményét jelentik, mint a költségvetési hiány leszorítása, a csökkenő államadósság, a gazdasági növekedés beindítása.
Bár még mindig sok idő van hátra a választásokig, a mostani adatok a Fidesz sikerét vetítik előre – mondta az elemző. Lánczi szerint a baloldali ellenzék a saját problémáival van elfoglalva, megosztott és nem kelti egy kormányzóképes erő látszatát. Bár valószínű, hogy az ősz folyamán létre fog jönni valamiféle baloldali megegyezés, a baloldal támogatottság számszerűen még így is alulmúlja a Fideszét – vélekedett Lánczi. „Ez persze a következő 10 hónapban még változhat, de ennek a változásnak egyelőre ennek nem látjuk a jeleit.” A Fidesz számára a legnagyobb kihívás a jelenlegi támogatás megőrzése mellett az lesz, hogy a bizonytalanok köréből hány százaléknyi szavazót tud megszólítani – zárta szavait a Századvég elemzője.
