Újabb kormánypárti győzelemmel zárult egy olyan időközi önkormányzati választás, amelyet 10 ezer főnél népesebb településen tartottak. Solymáron a Fidesz–KDNP jelöltje a szavaztok több mint 50 százalékával diadalmaskodott, ami jobb eredmény, mint amit a kormánypárt 2010-ben ugyanebben a körzetben az egyéni jelölti választáson elért. Három évvel ezelőtt Emesz Lajos István 47,65 százalékkal diadalmaskodott, míg most Törcsi Péter 55,94 százalékot kapott.
A Fidesz–KDNP aspiránsának nem kellett egyetlen parlamenti ellenzéki párti jelölttel sem szembeszállnia, ami az utóbbiak számára óriási kudarcnak tekinthető. Ezzel szemben három független jelölttel kellett megmérkőznie, akik mindenképpen azzal az előnnyel indultak, hogy nem kötődtek egyetlen párthoz, és egy helyi választáson a szavazók szeretnek a pártokkal szemben voksolni. A végeredmény ismeretében ez a hatás nem érvényesült, mivel a kormánypárt egymagában több voksot szerzett, mint a három helyi ember.
A Pest megyei településen tartott választás abból a szempontból számított értékmérőnek, hogy egy stabil jobboldali bástyában képet kaphattunk arról, hogy három évvel a jobbközép diadala után, hogyan alakultak az erőviszonyok. Világosan látszik, hogy a Fidesz–KDNP mögötti bizalom Solymáron nem fogyott el, ráadásul az egyéni szintet tekintve még növelte is a támogatottságát a kormánypárt. Ha a 2010-ben a megyei listára leadott szavazatokat nézzük (a Fidesz–KDNP 69,03, az MSZP 17,75, a Jobbik 13,21 százalékot kapott), akkor láthatunk némi visszaesést, de egy kormánypárt esetében ekkora csökkenés nem jelentős.
Fölényesnek nevezte a vasárnapi, solymári választáson elért Fidesz–KDNP-s győzelmet Hoppál Péter, a nagyobbik kormánypárt szóvivője hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján. A fideszes politikus hangsúlyozta: a kormánypárti jelölt több szavazatot kapott, mint a másik két független jelölt együttesen. Hoppál Péter szavai szerint a solymári időközi választáson azért nem indultak el a baloldali pártok, mert „az újabb vereség elől próbáltak elmenekülni”. A szóvivő úgy értékelte: a solymári emberek is úgy látják, hogy a Fidesz politikája az ő érdeküket, javukat szolgálja, és beálltak azon választók sorába, akik egyértelművé tették, „nem kérnek a baloldal veszélyes gazdaságpolitikájából”.
A balliberális ellenzék a voksolás kapcsán a korábbi évekhez hasonlóan az alacsony részvételre fogja helyezni a hangsúlyt, ami Solymár esetében sem állja meg a helyét. A Pest megyei városban 19,5 százalék élt állampolgári jogával, ami egy meleg nyári napon, egy viszonylag tét nélküli voksolás esetében egyáltalán nem tekinthető alacsony aktivitási aránynak. Nagyjából hasonló aktvitás mellett zajlottak az idei időközi választások is a 10 ezer főnél népesebb településeken.
Összességében a solymári időközi választás visszaigazolta a közvélemény-kutatási adatokat, ráadásul egy jobboldali múlttal bíró választókörzetben továbbra is stabil a jobbközép kormánypárt támogatottsága. Az, hogy a parlamenti ellenzéki pártok nem indultak, arra mindenképpen jó volt, hogy nem kellett egy újabb vereséget megmagyarázniuk. Szűk egy évvel a következő országgyűlési választás előtt azonban minden ilyen megméretést érdemes lenne kihasználniuk, de úgy tűnik, a stratégáik nem ebben gondolkoznak.
Az utóbbi hónapokban – főleg a tízezer főnél népesebb településeken – a szocialisták zsinórban szenvedték el a vereségeket. Szentendrén a város korábbi MSZP-s polgármesterét indították, de így is vesztettek, Dunakeszin pedig a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014 és a Jobbik jelöltje is megelőzte őket. Monoron az MSZP még a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalícióval is összefogott, de ott is az utolsó helyen végzett. Április 21-én Barcson a szocik már el sem indultak, így a Fidesznek az egységes ellenzéki jelöltként induló Jobbikkal kellett szembenéznie, és végül simán győzött a kormánypárt.
Az évtizedekig baloldali bástyának számító Komlón elképesztően hatalmas vereséget szenvedett az MSZP május 12-én, mivel a Fidesz–KDNP által támogatott Lungo Drom-os jelölt több mint 55 százalékot szerzett, míg a szocialisták éppen csak átlépték a 30-at. Berettyóújfaluban május 12-én szintén önkormányzati képviselőt választottak, ahol csupán 19,6 százalék szavazott, de a voksoláson a Jobbikon kívül egyetlen parlamenti párt sem indult. A radikális jobboldali alakulat csupán 15,26 százalékot ért el, 2010-ben viszont még 22,5 százalékot szerzett. Az ellenzék tehát itt is meglehetősen csúfosan leszerepelt.
