Az OTP Bankot beperlő adós 2007-ben vett fel nyolcmillió forint összegű, svájci frankban nyilvántartott hitelt. A jogerős ítéletet kimondó Pécsi Ítélőtábla szerint teljes egészében érvénytelen a kölcsönszerződésnek az a feltétele, miszerint „a hiteldíj (kamat és kezelési költség) változó mértékű, melyet a hitelezők jogosultak egyoldalúan megváltoztatni” – írta hétfőn a Somogyi Hírlap. Az OTP Bank nem nyugszik bele az ítéletbe, és várhatóan felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához.
Arra felvetésre, hogy az OTP Bank közleménye szerint Magyarországon nincs precedens ítélkezés, illetve hasonló tényállás mellett korábban más törvényszékek több alkalommal, következetesen a mostanival ellentétes tartalmú ítéleteket hoztak, Léhmann György ügyvéd a Kossuth Rádióban úgy reagált: ezzel nem dicsekedne a bank helyében. Kijelentette: „komoly, alapos a gyanúm, bárki előtt kész vagyok bizonyítani, hogy mérhetetlen nyomást zúdítottak” a bíróságokra, „alapos a gyanú, hogy a bíróságokat képtelenné tették arra, hogy a lelkiismeretüknek és a törvényeknek megfelelő ítéletet hozzanak”.
A jogász szerint a pécsi ítélet megfelel a Kúria munkacsoportja által megformált véleménynek, és megfelel az Európai Bíróság ítéletének is. Utóbbi szerint egy bank két esetben módosíthat a szerződésen: ha az adós számára ellenőrizhetőek a módosítás okai, illetve ha ellenszolgáltatás is áll mögötte – magyarázta Léhmann György.
A Somogyi Hírlap hétfői tudósítása szerint először nyert pert jogerősen devizahiteles ügyfelét képviselve Léhmann György, a hétszáz hasonló ügyben egyszerre eljáró siófoki jogász. Az ügyvéd azt mondta: ügyfelei a döntés nyomán mindösszesen olyan összegű törlesztőrészletet kötelesek fizetni, mint amennyit a szerződés megkötésének időpontjában fizettek.
A megyei napilap – idézve a bíróság határozatából – azt írja: „a szerződés semmilyen mértékben nem rendelkezik arról, hogy a módosításra okot adó tételek (bankközi hitelkamat, fogyasztói árindex, jegybanki alapkamat, állampapírok hozama, lakossági hitelek kockázati tényezői...) változását a hitelezőknek milyen mértékben és arányban kell, illetve lehetséges figyelembe venniük”.