Egyebek mellett az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá, mert a törlesztőrészletek nagyarányú növekedése a társadalom széles rétegei számára nehézséget okoz, ezért feltétlenül rendezni kell az ebből adódó problémákat – áll a dokumentumban.
Az indítvány szerint „a helyzetet bonyolítja, hogy a devizahitelezés, illetve a devizahitel-szerződések bíróságok általi megítélése sem egységes” – azaz nincs jogegység –, ezért a kormány kérte az alaptörvény azon rendelkezésének értelmezését, amely szerint „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.” És hogy ebből levezethető-e valamely tömegesen, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltételnek – illetve azt megerősítő bírósági döntésnek – az alaptörvény-ellenessége.
Az erőfölénnyel való visszaélés a devizahitel-szerződések esetében leginkább arra a gyakorlatra vonatkozik, hogy a szerződésekben a bankok az árfolyamkockázatot kizárólag az adósra hárították, az egyoldalú kamatemelés lehetőségét saját maguknak, szabad mérlegelés alapján és széles körben fenntartották, és az átváltásoknál is kiterjesztették az árfolyamrés alkalmazását.
Az indítvány szerint kérdés, hogy az alaptörvény rendelkezéséből közvetlenül is levezethető-e az erőfölénnyel visszaélés, illetve a fogyasztói jogok megsértésének olyan formája, mértéke, amely – akár külön jogszabályi tiltó vagy korlátozó rendelkezés nélkül is – alaptörvény-ellenes lehet. Kérdés az is, hogy alkalmazható-e a rendelkezés közvetlenül olyan esetben, amikor a fogyasztók széles tömege kerül súlyos helyzetbe valamilyen szerződéstípus miatt, és a bíróságok következetlenek annak megítélésében, hogy e szerződéstípus megfelel-e a jogszabályi feltételeknek – olvasható a dokumentumban.
Egy 1991-es alkotmánybírósági határozat egyébként már megállapította, hogy kivételes esetekben az állam utólag is beleszólhat a szerződések tartalmába – főként a hosszú távú szerződések esetén, ha fennáll a veszélye, hogy előre nem látott változások következnek be, amelyek sértik valamelyik fél érdekeit.