Az alaptörvény két másik passzusának értelmezését is kéri a kormány az Ab-tól: az egyik azt mondja ki, hogy Magyarország demokratikus jogállam, a másik pedig, hogy az emberi méltóság sérthetetlen. Ezzel kapcsolatban arra kíváncsi a kormány, hogy egy ilyen utólagos szerződésmódosításnak milyen alkotmányos feltételei vannak, valamint hogy – az emberi méltóság védelmével szemben arányosan mennyire korlátozható jogügyletek létrehozása.
A jogállamiság, a jogbiztonság, a jogrend kiszámítható, átlátható változásának alkotmányos követelményével összefüggésben az indítvány megjegyzi, hogy a jogrendszer stabilitásába vetett bizalom védelme a tartós jogviszonyok alanyait is megilleti.
Megkapta és a probléma társadalmi súlyának megfelelően kezeli a kormány indítványát – mondta Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára, de arra a kérdésre, hogy mikor várható döntés, nem tudott válaszolni. Mint mondta, a törvény ebben az ügytípusban nem szab határidőt, ám az Ab az indítványt a jelentőségéhez mérten kezeli. Ha beérkezik egy indítvány, az elnök kijelöli az ügy előadó bíráját, aki hozzáfog a határozattervezet készítéséhez, amelyet az Ab teljes ülése megvitat, és amikor többségi vélemény alakul ki, megszülethet az Alkotmánybíróság döntése.
