Nincs teljes körű feltárás
Az is véleményes, hogy a rablóprivatizációs ügyek feltárása lehet-e teljes körű egyáltalán és mennyiben érinti a mai nagyvállalkozók, az elődök és utódaik körét? Ifj. Lomnici Zoltán szerint teljes körű feltárás nem reális. A privatizáció jelentős része ugyanis a korabeli jogszabályok alapján történt, mellesleg az iratok feltehetően hiányosak, sok gazdasági szereplő többször gazdát cserélt.
A mai nagyvállalkozók érintettsége legfeljebb közvetett lehet, mivel a generációváltás miatt nehezen rekonstruálható a tényleges haszonélvezői kör. A feltárás kapcsán pedig felmerülhet a személyiségi jogok megsértése is.
A hitelrontás, illetve a jó hírnév sérelmének megítélésénél figyelembe kell venni például az érintett közszereplői státuszát és azt, hogy a közlés közügyek vitatásához kapcsolódik-e. A közügyekkel összefüggő vélemények szélesebb alkotmányos védelmet élveznek, azonban a valótlan tényállítások továbbra sem megengedettek.
Bizalmi válság vagy szelektálás
Az is felvetődhet, hogy mennyiben érintheti a Tisza köré felsorakozó nagyvállalkozókat ez a folyamat, okozhat-e bizalmi válságot a Tisza környezetében? Vagy ezeket kihagyják majd a körből és ez a vizsgálat szintén csak gumicsont lesz-e a sok közül?
Ifj. Lomnici Zoltán szerint jogilag egy ilyen feltárás csak akkor tartható, ha az a törvény előtti egyenlőség alkotmányos követelményének megfelel, amelyet az alaptörvény rögzít, tehát nem lehet szelektív vagy politikailag irányított.
Ha a vizsgálat egyes gazdasági szereplőket kihagy, az sérti az említett rendelkezést. Ugyanakkor, ha a tiszás szereplőket vagy hozzátartozóikat is bevonják, az könnyen bizalmi válságot idézhet elő a párt saját gazdasági hátországán belül, így van rá esély, hogy kikerülnek a vizsgálatok köréből.
Borítókép: Balásy Gyula (Fotó: YouTube)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!