Látványos elképzelések születtek: így kelhet életre Aba Sámuel öröksége Abasáron

Kihirdették az Abasár, Bolt-tető történelmi emlékhely kialakítása 2025 című építészeti pályázat eredményét a Magyar Építőművészek Szövetsége budapesti székházában. A pályázat célja az volt, hogy méltó építészeti és szellemi formát találjanak Aba Sámuel király egykori abasári központjának bemutatására, valamint a feltárt régészeti örökség nemzeti emlékhellyé alakítására. Az eredményhirdetést követően kiállítás nyílt a díjazott pályaművekből, amely május 13-ig látogatható.

Fotó: Gyarmati-Paor Zoltán

Grócz Zsolt, Abasár alpolgármestere köszöntőjében arról beszélt, hogy Abasár és a Bolt-tető kutatása immár közel húsz éve zajlik. Mint mondta, célkitűzésük, hogy 2041-re, az ezeréves évfordulóra olyan látogatóközpont jöhessen létre, amely méltó módon mutatja be Aba Sámuel alakját és az általa képviselt szellemiséget. Köszönetet mondott a Magyarságkutató Intézetnek és a Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti tagozatának azért a szakmai és emberi alázatért, amellyel az elmúlt években a feladathoz viszonyultak.

 

A pályázat eredményét Salamin Ferenc Kossuth- és Ybl-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti tagozatának vezetője ismertette, az eseményt pedig Noll Tamás Ybl-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja moderálta, akit Salamin Ferenc a kezdeményezés egyik „motorjának” nevezett.

A pályázatra összesen 28 pályamű érkezett. 

A bírálóbizottság értékelése szerint az abasári Bolt-tető különösen összetett építészeti feladat elé állította a pályázókat: egyszerre kellett figyelembe venniük a királyi központ történelmi jelentőségét, az élő település mindennapjait, a kulturális turizmus igényeit, valamint a helyszín szakrális dimenzióit.

Az értékelés szerint a pályaművek a teljes történeti visszaépítéstől a visszafogott, jelképes építészeti megoldásokig rendkívül sokféle megközelítést képviseltek.

A bírálóbizottság összefoglaló értékelésében elhangzott: a továbblépéshez a realitások talaján álló, kiegyensúlyozott fejlesztési megközelítésre van szükség, amely a meglévő településszövetből építkezik, miközben láthatóvá teszi a királyi temetkezési hely és a bencés monostor maradványait.

Az abasári történelmi emlékhely pályázatának díjazottjai

A pályázaton összesen tizennégy pályamű részesült díjazásban. Az első díjjal járó bruttó 1,2 millió forintos elismerést a 24-es számú pályamű nyerte el, amelynek szerzői Cristobal Jose Romero Hernandez, Gecse Brigitta, Pintér Judit, Rudolf Vince és Orliczki Gábor. Második díjban részesült a 9-es számú pályamű Heim Lehel és Manhertz Albert terveivel, valamint a 28-as pályamű Nyul Dávid, Kakas Norman és Hegedüs Marcell munkájaként. A harmadik díjat a 13-as pályamű kapta Benedek Márton, Hajdu Balázs és Juhász Balázs szerzői csapatának munkájaként.

 

Elismerésben részesült az 1-es pályamű Farkas Ádám, Nagy Gábor, Surjánszki Mátyás és Vincze Dániel terveivel; a 10-es pályamű Skrabák Zoltán és Skrabák-Nagy Marianna munkájaként; a 12-es pályamű Sági Gergely, Ferenczi Natália Fanni és Gyömbér Viktória Fanni alkotásaként; a 14-es pályamű Surján Borbála és Wippelhauser-Hennel Zsófia terveivel; a 15-ös pályamű Chen Ming Rong, Kiss Krisztián, Rátgéber László és Szolga Kata munkájaként; valamint a 23-as pályamű Gyüre Lilla Andrea DLA és Zilahi Péter DLA alkotásaként.

A különdíjak közül a Magyar Páneurópai Unió Egyesület elismerését a 7-es pályamű kapta Kerekes Bálint és Ignatiuk Dymitr szerzőpáros munkájaként. Az Abasári Népfőiskola Alapítvány két különdíját a 18-as pályamű Salacz Ádám és Barta Gyöngyi terveivel, valamint a 21-es pályamű Nádai Hanga, Karakas Barnabás és Cserháti Dániel Lóránt alkotásaként nyerte el. Füzy Andrea különdíját a 20-as pályamű szerzője, Sánta Bendegúz vehette át.

Az eredményhirdetést követően a díjazott pályaművek szerzői rövid tervismertetés keretében mutatták be koncepcióikat és elképzeléseiket.