Szervizkönyv: inkább ne higgyünk a szemünknek!

A vevő örül, ha szervizkönyves az általa kinézett használt autó. Sajnos gyakran az adatok nem valóságosak.

Korábbi cikkünkben a különböző autóeladási trükköket mutattuk be, például a kilométeróra visszatekerést, amivel szorosan összefügg a szervizkönyv manipulálása is. Döbbenetesen sok autót árulnak hamis szervizpapírokkal, tehát körültekintően kell eljárnia annak, aki használt autót szeretne vásárolni. Kérdéseinkre Lovas Károly a Magyar Autóklub főtitkárhelyettese válaszolt.

Ez a kis okmány elméletileg azt hivatott bizonyítani, hogy az autó előző tulajdonosa-tulajdonosai gondosak voltak, és az előírásoknak megfelelően rendszeresen, időben elvitték kedvencüket olajat cserélni, szűrőket, fékeket, lengéscsillapítókat ellenőrizni.

Egy tökéletes világban, ahol nem létezne hazugság, gond nélkül megvehetnénk akár egy 280 ezer kilométert futott gépkocsit is, ha látnánk, hogy 10-15 ezer kilométerenként szervizelve volt, és mindent kicseréltek rajta, ami elromlott. Sajnos nem ilyen világban élünk. A kereskedők, eladók alkalmazkodtak a vevői „igényekhez”, azaz ha a delikvensnek 100 ezer kilométert futott, szervizkönyves verda kell, akkor a félmilliót futott Ford Escortból pillanatok alatt lesz egy 98 ezerre tekert, ennek megfelelően kitöltött, lepecsételt szervizokmánnyal ellátott „csudajárgány”.

Tehát, ahogy a korábbi cikkünkben is említettük, ne a kilométerórával (és ne a szervizkönyvvel) törődjünk elsősorban, hanem a kocsi állapotával, a használatra utaló jelekkel. Fényesre kopott kormány és pedál esetén ne kajáljuk be, hogy 60 ezer kilométer van az autóban, hanem csapjunk bátran egy kettest vagy hármast a számjegyek elé...

– Az eladásra kínált használt autók hány százalékánál van valamilyen gond a szervizkönyvvel?
– Pontos statisztikánk nincs, de azt mondhatjuk, hogy markáns részt érint a probléma, legalább 20-40 százalékra tehető azon autók száma, ahol előfordul, hogy nem ép, nem teljes körűen kitöltött szervizkönyvvel találkozunk. Ezek főleg a külföldről behozott autókat érinti, ezeknél találkozunk olyan dolgokkal, hogy hiányzik néhány oldal, vagy látszik, hogy kicseréltek néhány lapot. Jellemzően sok kilométert futott autóknál akarják fedezni ilyenkor az órák visszatekerését.

– Mi a legegyszerűbb módja a hamisításnak?
– A legegyszerűbb, mikor azt mondják, hogy elveszett a szervizkönyv. Sajnos sokan beveszik ezt az egyszerű trükköt. Ennél komolyabb megoldás, hogy szereznek egy üres szervizfüzetet, szétszedik a régit, és kicserélik azokat az oldalakat, ahol már túl sok pecsét szerepel túl sok kilométerrel.

– Ez nem látszik egyértelműen a vevő számára?
– Alapos odafigyeléssel észre lehet venni, de persze attól is függ, hogy az eladó mennyi energiát fordít a hamisításra. Egy megtévesztő jelenségre is felhívnám a figyelmet, mikor egy pecsét alapján azt hinnénk, hogy márkaszervizben volt ellenőrizve az autó, mert mondjuk a Merci Dezső cég végezte az átvizsgálást, de a valóságban ez egy kis magáncég. Garanciaidőn belül célszerű márkaszervizben átvizsgáltatni az autókat, és a pecsétek hitelességének minden esetben érdemes utánajárni, felkeresni az érintett céget. Sajnos az is előfordul, hogy ezek a hamisítók egy márkaszervizes dolgozót környékeznek meg, és mondjuk megszerzik a pecsétet, de ha bemegyünk az érintett szerelőműhelybe, akkor ott ki fog derülni a turpisság, hiszen a kocsi nem lesz benne a rendszerben.

– Inkább az idősebb vagy a fiatalabb autóknál jellemző a szervizfüzet hamisítása?
– Főleg a külföldről behozott, 2-4 éves autók érintettek, ugyebár ezek még nagy értéket képviselnek. Például vesznek relatíve olcsón egy 200 ezer kilométert futott, fiatal céges autót, aztán visszatekerik az órát 60 ezerre, és ennek megfelelően „átalakítják” a szervizkönyvét. Egy 8-10 éves autónál már nem számít annyira, hogy az első éveiben mi történt vele, hiszen az értékét úgyis a jelenkori állapota fogja meghatározni.

– Javulhat a helyzet a jövőben?
– Létezik egy olyan márkafüggetlen kezdeményezés, hogy egy úgynevezett e-szervizkönyvet hoznak létre, azonban ezeknek a kitöltése önkéntes alapon működik. Gondos tulajdonosként érdemes ezt vezetni, mert jobb áron lehet majd eladni a gépjárművet, ha hitelt érdemlően igazolni tudjuk, hogy mikor mi történt vele. De ennek még nem alakult ki a kultúrája, el kell telnie jó néhány évnek, és el kell jönnie annak az időnek, amikor nem az lesz, hogy kétszer-háromszor annyi használt autót adnak el az országban, mint újat, illetve ha ezeknek a gépjárműveknek az átlagéletkora nem 15-20 év lesz, hanem mondjuk 5-6 év.

– Mit tanácsolna egy vevőjelöltnek, akinek egy ígéretes autót kínálnak szervizkönyvvel?
– Mindenképpen vigyék el az autót egy márkaszervizbe. Ott 5-8 ezer forintért műszeresen átnézik a kocsit, rácsatlakoztatják a központi elektronikára, ahonnan kiolvasható a valós futásteljesítmény. Emellett utánanéznek a számítógépes adatbázisban az előtörténetének is, tehát kiderül, hogy a pecsétek igaziak-e, valamint fény derülhet az esetleges törésekre, javításokra is, hiszen ezeket nem szokták felvezetni a szervizfüzetbe. Ha a régi tulajdonos nem hajlandó erre a vizsgálatra, akkor az eleve gyanús, valamit takargat, azonban ha kereskedőtől akarunk vásárolni, akkor ott minimális esélyünk van ilyesmire. Ne higgyünk a kilométerórának és a szervizkönyvnek, mert adott esetben milliókat bukhatunk a vásárláson. Egy kis körültekintéssel és utánajárással sok gondtól és bosszankodástól kímélhetjük meg magunkat.