Surranópálya: így az otthon főzött pálinkát is el lehet adni

Főzetés, bejelentés, jövedéki adó és zárjegy a törvényes otthoni pálinkaeladás alapja.

tt
2014. 08. 11. 6:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

2010 óta már otthon is főzhetünk magunknak pálinkát, de természetesen a bérfőzetés műfaja sem került parkolópályára a törvény által. Az előállított mennyiség általában jóval több, mint amit az ember elfogyaszt, illetve elajándékoz a rokonoknak, így marad az értékesítés. Hogyan adható el a felesleges mennyiség?

A jelenlegi törvényi szabályozás szerint a kistermelői értékesítésre szánt párlat mennyisége után meg kell fizetni a bérfőzetőnek a teljes adómértéket, és párlatzárjeggyel kell ellátnia a terméket.

A magán- és bérfőzés keretében előállított párlat a tulajdonos és háztartása személyes fogyasztásra szolgál – mondja ki a rendelet. Ha a maradékot eladnánk, akkor ezt a jövedéki adó megfizetésével az átvételig legalizálnunk kell, utólag nincs rá lehetőség. Ha az átvételig nyilatkoztunk arról, hogy értékesíteni szeretnénk a pálinkánkat – és a jövedéki adót megfizettük utána –, igényelhetünk zárjegyet a NAV-tól.

A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a tárgyévben sem a bejelentő, sem a vele egy háztartásban élő más személy nem állított elő bérfőzésben pálinkát. A bejelentésben a párlat mennyiségét az alapanyag tömegében kifejezett mennyiségéből a külön jogszabályban közzétett kihozatali arányszám alkalmazásával kell megállapítani. A papírmunkánál érdemes odafigyelni, mert a bejelentés adóbevallásnak minősül. A hatóság a bejelentés alapján az azt követő ötödik munkanapon a jelentett mennyiségre származási igazolványt állít ki, de ennek feltétele, hogy a kérdéses mennyiségre vonatkozó adót a tulajdonos megfizette.

A saját gazdaság helyén nyújtott vendéglátás, illetve a falusi szálláshely-szolgáltatás keretében való párlatértékesítésekor nem kell üzlethelyiséggel rendelkezni. E formában a pálinka zárjeggyel ellátott üvegből kimérve is értékesíthető helyben, fogyasztásra, kóstolásra, bontatlan palackban elvitelre is. A kistermelőnek az értékesített párlat származását, adózott voltát bérfőzött párlat esetében a szeszfőzde, az otthon főzött párlat esetében a vámhatóság által kiállított származási igazolvánnyal igazolnia kell tudnia hatósági ellenőrzéskor.

Amint az ismert, a bérfőzést végző szeszfőzdében a lepárlás keretében 50 liter mennyiségig adómentesen, e felett a teljes adómérték megfizetésével lehet pálinkát előállíttatni. 50 liter pálinkának továbbra is az 50 liter 86 térfogat-százalékos gyümölcsszesz felel meg.

Amennyiben valaki a párlatot a jövedéki szabályokban foglaltaktól eltérően – nem kistermelőként saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében – értékesíti, az értékesített párlat adózás alól elvont jövedéki terméknek minősül, amely után jövedéki bírságot szabhat ki a hatóság. Ennek mértéke 20 ezertől egészen 200 ezer forintig terjedhet. Akkor is jövedéki bírságra számíthatunk, ha a nyilatkozatban nem valós adatokat tüntetünk fel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.