Még mielőtt bárki nekiállna kiszámolni, hogy az autója mennyivel evett többet a gyári katalógusban megadottnál, és a különbözetért pert indítana a gyártó ellen, jó, ha tudja, hogy a cégeket védi az Európai Unió által elfogadott fogyasztásinorma-számítási mód, az úgynevezett NEDC-szabvány.
A laboratóriumi körülmények között lefolytatott, bonyolult eljárás eredménye az, hogy az új autók egyre kevesebb üzemanyagot fogyasztanak és szén-dioxidot bocsátanak ki – papíron. Mert ahogy az autótulajdonos számára a tankolásnál nyilvánvaló lesz, hogy öt és fél helyett hét és felet evett az autója, úgy a károsanyag-kibocsátási kvótákat is alulbecsülik. Vagyis az EU hagyta magát becsapni, amikor a fogyasztási módszertant kidolgozta, hogy az erős autóipari lobbi vonzó számokat mutathasson. De az unió a másik kezével további fogyasztás- és kibocsátáscsökkentésre akarja bírni a gyártókat.
A 2020-ban értékesítendő új járművek esetén előírás lesz a körülbelül 3,9 liter/100 km-es átlagfogyasztás. Emiatt építenek az európai autógyártók egyre kisebb méretű, egyliteres, háromhengeres, turbós motorokat családi méretű, sőt nagyobb autóikba is. Csakhogy a kisebb fogyasztást továbbra is azzal a NEDC-szabvánnyal mérik, amelynek a megbízhatóságáról már az EU-nál is kétségek merültek fel. Brüsszel ezért rá akarja bírni a gyártókat, hogy reálisabb tesztelési eljárásokat alkalmazzanak.
