Újfajta átverési módszert alkalmaznak a termékbemutatók egyes szervezői. A gyanútlan fogyasztókat egészségügyi vizsgálatra invitálják, ahol viszonylag súlyos diagnózist közölnek, amelyre megoldást kizárólag a több százezer forint értékű csodaeszközök megvásárlása jelenthet. Úgy tűnik, kezd tömegessé válni a jelenség, ezért a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közleményben figyelmeztetett, hogy fenntartással kezeljük az efféle megkereséseket! Az elmúlt napokban ugrásszerűen megnőtt ugyanis a koruk miatt kiszolgáltatottabb fogyasztók panaszainak száma e területen.
Míg régebben főként szórólapokon invitálták az érdeklődőket utazással egybekötött termékbemutatókra, mostanra a személyre szóló meghívó, a telefonos megkeresés és az utcai leszólítás vált meghatározóvá. A meghívásból azonban nem derül ki, hogy a végső cél az értékesítés, ugyanis a rendezvényeket újabban egészségügyi szűrővizsgálatként hirdetik meg.
Az idén több változás is történt a jogi szabályozásban. Például a szervezők kötelesek a jegyzőnél előzetesen bejelenteni, vagy az is újdonság, hogy a kiszolgáltatott fogyasztókat érintő jogsértésnél a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság kötelező bírságot szab ki. Legutóbb június 13-án lépett életbe egy újabb szigorítás, amely szerint a vásárlót a termék átvételének napjától számított nyolc helyett immár tizennégy napon belül illeti meg az indokolás nélküli elállási jog. Jogszerűtlen, de gyakori, hogy a trükkös ügynökök az elállási jog érvényesítését különböző kifogásokra hivatkozva megtagadják. Holott annak gyakorlása nem tehető függővé semmilyen feltételtől, vagyis az eladó nem kérhet cserébe például kötbért, nem tarthatja vissza a vételárat, illetve nem szabhat semmiféle fizetési kötelezettséget.
Az átverésen alapuló termékbemutatókon jellemzően a túlárazott, ámde kétes minőségű termékeket kínálják, ezért érdemes körültekintően eljárni a vásárláskor. A portékák többnyire hűtő-fűtő-légtisztító berendezések, vízszűrő készülékek, infralámpák, masszázsfotelok, különböző mágnesterápiás eszközök, amelyek gyógyító tulajdonságait minden második esetben megtévesztő módon adják elő.
Ha valaki mégis vásárol, a legfontosabb, hogy alaposan tanulmányozza át az elé rakott szerződést, és a másodpéldányát kérje el. Fontos továbbá észben tartani, hogy az üzletkötők jellemzően erőszakos fellépése sem tántoríthatja el a fogyasztót az alapvető jogainak gyakorlásától. Az idősebb korosztálynak azt javasolja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, hogy kérjék a fiatalabb családtagok segítségét mind a szerződés értelmezése, mind a jogérvényesítés során.
A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy vannak olyan termékbemutatók, amelyeket tisztességes, jogkövető vállalkozások szerveznek. Erre hívta fel a figyelmet a Közvetlen Értékesítők Szövetsége, amely az ügynökök révén történő eladási forma magyar piacra való berobbanása után, 1992-ben alakult, és jelenleg tizenhárom, nagynevű, közvetlen értékesítésből milliárdos bevételeket elérő céget számlál, amelyek az ágazat forgalmának mintegy hetven százalékát bonyolítják le.
A szövetségnél azzal érvelnek, hogy szinte minden magyar háztartásban van olyan termék, amelyet nem hagyományos boltban vásároltak, hanem például házhoz jövő ügynöktől vagy egy a barátaink lakásán szervezett bemutatón. A vállalatok megítélése szerint a piac nagyságához képest elenyésző a kár, amit a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató cégek okoznak. Nem jogos hát, ha ezt az eladási módot a köztudat általában veszélyesnek tartja.
(Megjelent a Magyar Nemzet Fogyasztóvédelem c. mellékletében.)
