Az interneten manapság rengeteg mindent megosztunk: fotókat, zenéket, recepteket, cikkeket, hangulatokat, élményt posztolunk szinte minden nap. A webes közösségi társadalom evolúciója újabb állomásához érkezett el: az autómegosztás után itt a legújabb őrület, a lakás- vagy otthonmegosztás.
Az ember elsőre azt hinné, hogy a lakásmegosztás az internetes közösségi oldalak elterjedése által létrejött dolog, mint a telekocsi, pedig sokkal régebbre nyúlik vissza. A nagyközönség idehaza a Holiday című romantikus vígjátékból ismerheti a lakáscserés nyaralást, amikor egymásnak két, teljesen idegen ember, a világ két különböző pontjáról egy internetes oldal segítségével felveszi egymással a kapcsolatot, majd egy vakáció erejéig egymás otthonába utaznak. A népszerű hollywoodi filmes példa ellenére azonban a felmérések azt mutatják, hogy nem csak egyedülállók, de családok és nyugdíjasok is élnek a lakáscserés utazás lehetőségével, nem csak nyaralás, de akár egy hosszú hétvégés városlátogatás céljából is.
A lakásmegosztás nem az interneten, hanem teljesen analóg módszerrel, klasszikus címgyűjtő levelezéssel indult útjára még 1992-ben. Az internetforradalom és a közösségi oldalak megjelenése felpörgette az otthoncserés nyaralást. Egy közösségi oldalra történő regisztráción keresztül a tagdíj megfizetése után tölthetjük fel átadandó otthonunk információit, ami alapján működik a válogatás. A honlapon szörfözve keresgélhetünk mi is a többi regisztrált által feltöltött célpont között. A cél egyértelműen az olcsó, gyakorlatilag csak az útiköltségbe és a költőpénzbe kerülő utazás.
Ez működhet kölcsönös cserével, amikor a jelentkezők egyszerre laknak a másik lakásában a meghatározott időpontig, vagy „csúsztatott” rendszerben, amikor egymás vendégei a netes ismerősök, csak nem ugyanabban az időpontban. A harmadik verzió a nettó egyoldalú vendéglátás, amikor a kapcsolatfelvétel után az egyik fél látogatja meg a friss ismerőst. „Magyarországon egyelőre egyértelműen a külföldi cserékből van több, de már itthon is elindult az országon belüli otthoncserélés. A cseretípus alapján itthon a szimultán és nem szimultán cserék a legnépszerűbbek. Nagyobb országokban, ahol több tag van (Franciaország, USA) nagyon gyakori az országon belüli csereotthonos utazás” – mondta el Csallóközi Éva, a nemzetközi Home Exchange otthoncserélő portál magyar képviselője.
Felvetődik a kérdés, hogy a lakásmegosztás után kell-e adózni vagy sem. Az otthoncsere programnak – a telekocsis kezdeményezéshez hasonlóan – nincs adóvonzata, de természetesen ez is bevételmentességhez kötött dolog. „Ha a magánszemélynek nem keletkezik bevétele, akkor adófizetési kötelezettsége sem keletkezik. Minden más esetben a szálláshely-szolgáltatás, illetve az ingatlan-bérbeadás szabályai a mérvadóak” – mondta el kérdésünkre Aszalós Andrea, a NAV szóvivője.
Felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha a vendégünk – akarva, akaratlanul – kárt okoz az otthonunkban, vagy netán ellop valamit. Bár a lakáscserés rendszerekben komoly szűrők működnek, és az utazók és a vendéglátók számára a helyi segítők is elérhetők probléma esetén, a hazai lakásbiztosítási piac viszont még nincsen felkészülve az ily módon felmerülő esetleges káresetekre. „A jelenleg fellelhető biztosítások nem nyújtanak fedezetet az ilyen jellegű károkra” – mondta el az MNO kérdésére az egyik hazai biztosítótársaság vezetője. Tehát jelenleg csak és kizárólag a honlapon történt regisztráció hitelességére és a személyes kommunikációból adódó bizalomra épülhet a dolog, mert az érvényes lakásbiztosításunk ezekre az esetekre sajnos nem téríti a kárt.
A rizikófaktor ellenére a Home Exchange hazai szervezői optimisták. A 2010-ben indult magyar verziónak jelenleg 220 tagja van, és a nemzetközi adatokat is belevéve még nem tapasztaltak visszaélést. A lakáscserés utazás tehát jó kaland lehet, viszont mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy átengedi-e egy idegennek élete egy bensőséges részét, és hogy maga is be szeretne lépni ugyanígy máséba.
