Tényleg a vízért fizetünk az olcsó sonkában

Trükkök százai rejlenek a gyorspácolású sonkában. Ezekbe a vásárló ma már beletörődik, nem az igazit választja. Azért érdemes elgondolkodni. Húsvét előtti sonkakisokos.

7. Mi a trendi sonkában?
– Természetesen sokan vannak, akik nem tehetik meg, hogy sok ezer forintot kiadjanak sonkára húsvétkor. Ellenben mára már a fogyasztói tudatba beköltözött, hogy a 900 forintos sonkától nem várjuk el ugyanazt az ízélményt, amit a 2-3 ezer forintostól viszont már igen.

8. Milyen márkák vannak? Mi legyen ráírva a sonkára?
– Húsvéti sonkánál ne kísérletezzünk! (Hacsak nem magunk készítjük vagy van tuti tippünk piacról ) Válasszunk olyan cégtől, amely termékeivel korábban megismerkedtünk és kivívta elégedettségünket. A hús „bizalmi termék”. A gyártónak és a szavatossági időnek is minden esetben rajta kell lennie a címkén.

Húsvétkor a sonka mellett számos élelmiszer is jobban fogy, mint más időszakokban. A Magyar Élelmiszer-tudományi és Technológiai Egyesület (MÉTE) aktuális tájékoztatót küldött az MNO-nak arról, minél mire figyeljünk.

TOJÁS
Olyan vágódeszkára ne tegyünk friss tojást, amelyen később hőkezelés nélkül fogyasztható élelmiszert (sonka, zöldség) aprítunk. Sok fogyasztó emellett ésszerűnek látja a tojás és a magnéziumtabletta külön-külön fogyasztását, mint az ásványi anyaggal dúsított takarmánnyal etetett tojók tojásának vásárlását. Ez főként felnőtt fogyasztók esetén érthető is, azonban húsvétkor jó alkalmunk nyílik kipróbálni, mennyivel eredményesebb a gyermekeknek néhány értékes tápanyagot finom tojásételek formájában tálalni, mint kapszulák formájában.

KENYÉR, KALÁCS
Hogyan tudunk jó kenyérvásárt csinálni? Feltétlenül akkor, ha a termékekkel kapcsolatos kérdéseinkre a vásárlás helyén válaszokat tudnak adni. Ez az előállítókat is minőségfejlesztésre sarkallja. Az asztalunkra kerülő, különleges minőségű termékek: burgonyás kenyér, mindszenti kalács, orosházi banán, pacsni, sós kalács. A gyártás során felhasználható nyersanyagok közül, például a 2,8 százalékos tej, vaj (minimum 80 százalék zsírtartalom), tojás, használata szigorúan betartandó.

CSOKOLÁDÉ

A húsvét a hazai édesipar legnagyobb ünnepe, ilyenkor a karácsonyit közel 1/3-ával meghaladó mennyiségű édességet vásárolunk. A Nielsen piackutató intézet adatai szerint a tavalyi évben majdnem 4 milliárd forintért, 940 tonna szezonális édességet vásároltak a magyarok a húsvéti szezon három hónapja alatt. Ez az egy évvel megelőzőhöz képest értékbeli és mennyiségbeli növekedést jelentett. A legnépszerűbbek az egymással folyamatos versengésben lévő tojás- és nyúlfigurák, ahol tavaly ismét a nyulak vették át a vezető szerepet. A húsvét azonban nemcsak a csokoládéról szól. Hazai cukorkagyárakban készülnek hagyományos cukormárkáink, mint a franciadrazsé vagy a negró, de Magyarországon gyártják a Haribo és a PEZ cukorkákat is. Kekszből is sokkal több fogy, mint egyébként. Darált háztartási kekszből például dupla mennyiség, több mint 400 tonna. Mit nézzünk a címkén? „Bevonómassza” vagy „csokoládé” – nem ugyanaz! Ezt ma már a vásárlók is tudják, a valódi csokoládéból készült figurák értékbeli részesedése 2006-ban még alig haladta meg az 50 százalékot, ma viszont már több mint 90 százalékos részesedéssel büszkélkedhetnek. A bevonómasszából készült figurák jóformán eltűntek a kereskedelemből. Sütéshez-főzéshez is használjunk valódi csokoládét. Akár nyúl, akár tojás, a fontos, hogy valódi kakaó-szárazanyag és valódi kakaóvaj legyen benne! A csokoládéevést nem szabad túlzásba vinni, de napi egy-két kocka nem árthat. Mi több, mára már kiderült, hogy a sok mendemondának, amit a csokoládéról terjesztenek, sokszor éppen az ellenkezője igaz. Nem magas a koffeintartalma, nem árt a „rossz” koleszterinszintnek sem, s az étcsokoládéban ugyanannyi flavonoid van, mint két csésze zöld teában, egy pohár vörösborban vagy egy tál áfonyában. Pattanást nem okoz, és kis mennyiségben akár fogyókúrás étrendbe is beleilleszthető, s csökkenti a stresszt is. A fogakat sokkal kevésbé rontja, mint a cukor.