Tényleg a vízért fizetünk az olcsó sonkában

Trükkök százai rejlenek a gyorspácolású sonkában. Ezekbe a vásárló ma már beletörődik, nem az igazit választja. Azért érdemes elgondolkodni. Húsvét előtti sonkakisokos.

Mi mindennel trükköznek a húsvéti sonkánál? Tudják-e a vásárlók, mi a különbség a 800 és a 3000 forintos sonka között? Mitől gyorspácolt a gyorspácolt, és mitől hagyományos a hagyományos? Húsvét közeleg, ne hagyjunk mindent az utolsó pillanatra!

A füstölthús-termékek egész éves forgalmának negyede a húsvét előtti napokban generálódik, tehát pontosan ez az az időpillanat, amikor tisztán kell, hogy lásson az ember a húsvéti sonkák palettáján.

1. Hol van a disznón a sonka rész?
– A sonka, így a füstölt sonka sem testrésze a sertésnek. Ami a köztudatban sonkaként szerepel, az füstölt karaj, füstölt tarja, füstölt felsál, illetve dió, ez utóbbi a comb legnemesebb, gömbölyű része, valamint a lapocka. A sertésnek rengeteg testrészét felfüstölik, ezekből mind készül húsvéti sonkának való.

2. Milyen húsvéti sonkák közül választhatok?
– Két nagy kategóriát különböztetünk meg: hagyományos füstölésű termékek és gyorspácolású sonka. Részletes leírásuk alább:

3. Mennyiért vehetek húsvéti sonkának valót?
– Gyorspácolásút már 800-900 forintért vásárolhatunk a boltokban ilyenkor, de kilója legalább 2000 forint annak a sonkának, ami biztosan hagyományos füstölésű termék.

4. Mitől drágább ennyivel az egyik a másiknál?
– A hagyományos füstölésű sonkánál az érlelési, füstölési idő több hét vagy hónap is lehet, sokkal több vele a munka. A gyorspácolású termék napok alatt elkészül, és mehet a bolti forgalomba.

5. Mi van a gyorspácban?
– A gyorspác voltaképpen páclé. Ebben találhatók ízfokozók, fűszerek, miegymás Az MNO által megkérdezett szakember már olyat is látott, amelyikbe étkezési keményítőt tettek azért, hogy könnyebben szeletelhető legyen a sonka Édesítőszereket is tehetnek bele, ennek célja az, hogy a fűszereket könnyebben tudják bevinni a húskészítménybe. A páclevet pedig beinjektálják a húsba.

6. Hogyan tudom a legbiztosabban megkülönböztetni a hagyományosat a gyorspácolásútól?
– Ha kezünkbe vesszük a sonkát, már az állagán is érezhető a különbség, nem is elsősorban a színén, mert azzal még mindig lehet trükközni. A hagyományos füstölésű sonka kemény, masszív hús, a gyorspácolásúban már benne van az a víz, amit a hagyományos sonka majd akkor fog felvenni, amikor megfőzzük otthon. Amikor gyorspácolású sonkát vásárol a fogyasztó, akkor bizony vizet is vásárol benne. Csomagolásában pedig lékiválás is megjelenhet, erről be lehet azonosítani. Minden szó felesleges volna erről, ha betartanák, hogy rá kell írni, gyorspácolású vagy hagyományos füstölésű sonkával állunk-e szemben.

7. Mi a trendi sonkában?
– Természetesen sokan vannak, akik nem tehetik meg, hogy sok ezer forintot kiadjanak sonkára húsvétkor. Ellenben mára már a fogyasztói tudatba beköltözött, hogy a 900 forintos sonkától nem várjuk el ugyanazt az ízélményt, amit a 2-3 ezer forintostól viszont már igen.

8. Milyen márkák vannak? Mi legyen ráírva a sonkára?
– Húsvéti sonkánál ne kísérletezzünk! (Hacsak nem magunk készítjük vagy van tuti tippünk piacról ) Válasszunk olyan cégtől, amely termékeivel korábban megismerkedtünk és kivívta elégedettségünket. A hús „bizalmi termék”. A gyártónak és a szavatossági időnek is minden esetben rajta kell lennie a címkén.

Húsvétkor a sonka mellett számos élelmiszer is jobban fogy, mint más időszakokban. A Magyar Élelmiszer-tudományi és Technológiai Egyesület (MÉTE) aktuális tájékoztatót küldött az MNO-nak arról, minél mire figyeljünk.

TOJÁS
Olyan vágódeszkára ne tegyünk friss tojást, amelyen később hőkezelés nélkül fogyasztható élelmiszert (sonka, zöldség) aprítunk. Sok fogyasztó emellett ésszerűnek látja a tojás és a magnéziumtabletta külön-külön fogyasztását, mint az ásványi anyaggal dúsított takarmánnyal etetett tojók tojásának vásárlását. Ez főként felnőtt fogyasztók esetén érthető is, azonban húsvétkor jó alkalmunk nyílik kipróbálni, mennyivel eredményesebb a gyermekeknek néhány értékes tápanyagot finom tojásételek formájában tálalni, mint kapszulák formájában.

KENYÉR, KALÁCS
Hogyan tudunk jó kenyérvásárt csinálni? Feltétlenül akkor, ha a termékekkel kapcsolatos kérdéseinkre a vásárlás helyén válaszokat tudnak adni. Ez az előállítókat is minőségfejlesztésre sarkallja. Az asztalunkra kerülő, különleges minőségű termékek: burgonyás kenyér, mindszenti kalács, orosházi banán, pacsni, sós kalács. A gyártás során felhasználható nyersanyagok közül, például a 2,8 százalékos tej, vaj (minimum 80 százalék zsírtartalom), tojás, használata szigorúan betartandó.

CSOKOLÁDÉ

A húsvét a hazai édesipar legnagyobb ünnepe, ilyenkor a karácsonyit közel 1/3-ával meghaladó mennyiségű édességet vásárolunk. A Nielsen piackutató intézet adatai szerint a tavalyi évben majdnem 4 milliárd forintért, 940 tonna szezonális édességet vásároltak a magyarok a húsvéti szezon három hónapja alatt. Ez az egy évvel megelőzőhöz képest értékbeli és mennyiségbeli növekedést jelentett. A legnépszerűbbek az egymással folyamatos versengésben lévő tojás- és nyúlfigurák, ahol tavaly ismét a nyulak vették át a vezető szerepet. A húsvét azonban nemcsak a csokoládéról szól. Hazai cukorkagyárakban készülnek hagyományos cukormárkáink, mint a franciadrazsé vagy a negró, de Magyarországon gyártják a Haribo és a PEZ cukorkákat is. Kekszből is sokkal több fogy, mint egyébként. Darált háztartási kekszből például dupla mennyiség, több mint 400 tonna. Mit nézzünk a címkén? „Bevonómassza” vagy „csokoládé” – nem ugyanaz! Ezt ma már a vásárlók is tudják, a valódi csokoládéból készült figurák értékbeli részesedése 2006-ban még alig haladta meg az 50 százalékot, ma viszont már több mint 90 százalékos részesedéssel büszkélkedhetnek. A bevonómasszából készült figurák jóformán eltűntek a kereskedelemből. Sütéshez-főzéshez is használjunk valódi csokoládét. Akár nyúl, akár tojás, a fontos, hogy valódi kakaó-szárazanyag és valódi kakaóvaj legyen benne! A csokoládéevést nem szabad túlzásba vinni, de napi egy-két kocka nem árthat. Mi több, mára már kiderült, hogy a sok mendemondának, amit a csokoládéról terjesztenek, sokszor éppen az ellenkezője igaz. Nem magas a koffeintartalma, nem árt a „rossz” koleszterinszintnek sem, s az étcsokoládéban ugyanannyi flavonoid van, mint két csésze zöld teában, egy pohár vörösborban vagy egy tál áfonyában. Pattanást nem okoz, és kis mennyiségben akár fogyókúrás étrendbe is beleilleszthető, s csökkenti a stresszt is. A fogakat sokkal kevésbé rontja, mint a cukor.