Valószínűleg maga a miniszterelnök sem gondolta volna, hogy éppen az általa oly sokat szidott Európai Bizottságtól kaphat segítséget egyik stratégiai célja eléréséhez. Mint megírtuk, iparági forrásaink szerint a Magyarországon működő külföldi áruházláncok arra készülnek, hogy a jövő évi választások után – különösen egy nagyarányú Fidesz-győzelem esetén – a kormány kísérletet tesz egy-két komolyabb külföldi piaci szereplő kiszorítására és helyettük magyar tulajdonosok helyzetbe hozására. Bár ezt cikkünk megjelenése után a Miniszterelnökség kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosa, Szatmáry Kristóf tagadta, a szavai nem nagyon győzték meg az ágazat szereplőit.
Egy szakmai vezető azt mondta lapunknak, „teljesen logikus lépés lenne” az Orbán-kormány eddigi politikáját látva, ha megpróbálnának helyet csinálni egy-két kormányközeli magyar nagyvállalkozónak, ráadásul az év elején még maga
Orbán Viktor is arról beszélt egy lengyel fórumon, hogy a szerinte négy stratégiai fontosságú területen (energia, média, bankrendszer, élelmiszer-kereskedelem) már csak a legutóbbi az, ahol nincs magyar túlsúly,
„ebbe egyelőre beletörött a bicskájuk”, de később ismét meg fogják spórolni.
A magyarországi külföldi tulajdonú szupermarketek megszorongatására már eddig is több kísérlet történt (például előírték volna nekik, hogy minimum hány főt kell foglalkoztatniuk, vagy extra adót vetettek volna ki rájuk a parkolók miatt), de ezekbe egyelőre jórészt tényleg beletört a kormány bicskája. Részben éppen amiatt, mert az Európai Bizottság az uniós versenyjoggal ellentétesnek nyilvánította a kormányzati lépéseket. Most viszont maga a bizottság készül fellépni ellenük – piaci erőfölényükre hivatkozva.
Phil Hogan, a bizottság agrárügyekért felelős ír biztosa még pénteken Dublinban mondott egy beszédet, amiben azzal vádolta az európai áruházláncokat, hogy visszaélnek piaci erőfölényükkel az élelmiszertermelők kárára.
„A globalizáció és a tulajdonosi koncentráció együttes hatása oda vezetett, hogy ezek a multik szuper hatalommal bírnak a piacon” - fogalmazott Hogan,
aki szerint ez többek között a termelőkkel szembeni tisztességtelen eljárásokban nyilvánul meg. Az agrárbiztos szerint gyakori, hogy az áruházláncok sok hónapos késéssel fizetnek a beszállítóknak, az utolsó pillanatban mondanak le megrendelt tételeket vagy éppen visszamenőleges szerződésmódosításokat kényszerítenek a termelőkre. A beszédről beszámoló Politico brüsszeli napilap példaként a Tesco esetét idézte Nagy-Britanniából, a hipermarketlánc 2015-ben több mint egy éven át nem fizetett mezőgazdasági termelőknek, mert utólagos árvitába keveredett velük.
Hogan most azt ígérte, hogy
2018 elejére elkészülnek a konkrét javaslatokkal, melyek növelhetik a piaci transzparenciát, és erősebb helyzetbe hozhatják a beszállító élelmiszer-szövetkezeteket.
Várhatóan betiltják majd az utólagos szerződésmódosításokat, azt, hogy a termelőktől külön hozzájárulást kérjenek a marketingköltségekre vagy éppen a tárolás-, az el nem adott élelmiszer megsemmisítésének költségeire hivatkozva. Szó van arról is, hogy a tagállamok külön nemzeti hatóságokat állíthatnának fel a szupermarketek felügyeletére, amely pénzbüntetést szabhatna ki rájuk.
Az érintettek természetesen tiltakoznak. Neil McMillan az egyik brüsszeli lobbicég, az EuroComerce vezetője azt mondta, a bizottság egész megközelítése rossz, a sápot ugyanis alapvetően nem az áruházláncok szedik le a termelőkről, hiszen a legtöbb hiper- vagy szupermarket csak ritkán szerződik velük közvetlenül. McMillan szerint
az igazi „bűnösök” az élelmiszer-előállítók, az extra profit is náluk keletkezik elsősorban, az áruházláncok sokszor 1-3 százalékos árréssel tudnak csak dolgozni az éles verseny miatt.
„Tudom, hogy a termelők körében nagyon népszerű dolog a „sanyargató szupermarketeket szidni, de rossz helyre lőnek” – mondta a Politicónak az EuroCommerce vezetője.
Brüsszeli megfigyelők egyébként összefüggésbe hozzák Hogan mostani harcos fellépését azzal, hogy 2019-re a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának is el kell készülnie. Bár ennek részleteiről egyelőre keveset tudni, az szinte biztos, hogy a közös uniós büdzsé 40 százalékát kitevő KAP kifizetéseit jelentősen megvágják majd, így a termelők biztosan nehezebb helyzetbe kerülnek.
Helyreigazítás
Cikkünk korábbi változatában valótlanul közöltük, hogy Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára nyilatkozott a cikkben közölt állításokkal kapcsolatban. A valóság ezzel szemben az, hogy Szatmáry Kristóf, a Miniszterelnökség kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosa nyilatkozott.
