aki szerint ez többek között a termelőkkel szembeni tisztességtelen eljárásokban nyilvánul meg. Az agrárbiztos szerint gyakori, hogy az áruházláncok sok hónapos késéssel fizetnek a beszállítóknak, az utolsó pillanatban mondanak le megrendelt tételeket vagy éppen visszamenőleges szerződésmódosításokat kényszerítenek a termelőkre. A beszédről beszámoló Politico brüsszeli napilap példaként a Tesco esetét idézte Nagy-Britanniából, a hipermarketlánc 2015-ben több mint egy éven át nem fizetett mezőgazdasági termelőknek, mert utólagos árvitába keveredett velük.
Hogan most azt ígérte, hogy
2018 elejére elkészülnek a konkrét javaslatokkal, melyek növelhetik a piaci transzparenciát, és erősebb helyzetbe hozhatják a beszállító élelmiszer-szövetkezeteket.
Várhatóan betiltják majd az utólagos szerződésmódosításokat, azt, hogy a termelőktől külön hozzájárulást kérjenek a marketingköltségekre vagy éppen a tárolás-, az el nem adott élelmiszer megsemmisítésének költségeire hivatkozva. Szó van arról is, hogy a tagállamok külön nemzeti hatóságokat állíthatnának fel a szupermarketek felügyeletére, amely pénzbüntetést szabhatna ki rájuk.
Az érintettek természetesen tiltakoznak. Neil McMillan az egyik brüsszeli lobbicég, az EuroComerce vezetője azt mondta, a bizottság egész megközelítése rossz, a sápot ugyanis alapvetően nem az áruházláncok szedik le a termelőkről, hiszen a legtöbb hiper- vagy szupermarket csak ritkán szerződik velük közvetlenül. McMillan szerint
az igazi „bűnösök” az élelmiszer-előállítók, az extra profit is náluk keletkezik elsősorban, az áruházláncok sokszor 1-3 százalékos árréssel tudnak csak dolgozni az éles verseny miatt.
„Tudom, hogy a termelők körében nagyon népszerű dolog a „sanyargató szupermarketeket szidni, de rossz helyre lőnek” – mondta a Politicónak az EuroCommerce vezetője.
Brüsszeli megfigyelők egyébként összefüggésbe hozzák Hogan mostani harcos fellépését azzal, hogy 2019-re a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának is el kell készülnie. Bár ennek részleteiről egyelőre keveset tudni, az szinte biztos, hogy a közös uniós büdzsé 40 százalékát kitevő KAP kifizetéseit jelentősen megvágják majd, így a termelők biztosan nehezebb helyzetbe kerülnek.
