A Miniszterelnökség kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosa cáfolta, hogy az élelmiszer-kereskedelemben a külföldi üzletláncok kiszorítására készülne a kormány. Ezzel arra reagált, hogy lapunk több forrásból is úgy értesült: a 2018-as választások után kerülhet sor Orbán Viktor „nagy tervének” befejezésére, és a kormány az élelmiszer-kereskedelemben is döntően magyar tulajdonosokat hoz helyzetbe a média, az energetika és a bankszektor után. Információink szerint Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor terjeszkedése előtt egyengethetik így az utat.
Szatmáry Kristóf most a kormányközeli Magyar Időknek azt mondta, ez „közönséges bulvárkacsa”, nincs semmilyen titkos terv, „nincsenek titokzatos kormányzati telefonálások a cégekhez”. Kiemelte: a kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy a nemzetgazdaságban a hazai tulajdonú kisvállalkozások versenyképessége erősödjön a nagy iparági szereplőkkel szemben, és az a kívánatos, hogy a kereskedelemben minél nagyobb hányad legyen magyar tulajdonban. „Ez eddig sem volt titok, ami ugyanakkor nem jelenti azt, hogy bárkit el akarnánk, egyáltalán el tudnánk üldözni az országból. Valamennyi lépésünk nyilvános volt eddig is, a tavasszal tervbe vett piaci intézkedésekről például többkörös egyeztetéseket folytattunk a szakmai szövetségekkel. Akkor abban állapodtunk meg a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel, hogy idővel felülvizsgáljuk az egyes kérdéseket. Ezenkívül nincs semmilyen terv. Arra koncentrálunk, hogy a hazai kisvállalkozások több lehetőséget és esélyt kapjanak a folyamatosan növekvő magyar kereskedelemben” – szögezte le a miniszteri biztos.
A Magyar Idők megkeresésére az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is kijelentette: tagjaik közül egyetlen vállalat sem jelezte, hogy kormányzati nyomást érezne a tulajdonviszonyával kapcsolatban.
Mint korábban megírtuk, Orbán Viktor a lengyelországi Krynica városában rendezett gazdasági fórumon azt mondta, négy olyan terület létezik, ahol muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön. „Ez a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelmi hálózat. Hárommal megvagyunk, a negyedikbe beletörött a fogunk. Kénytelenek vagyunk ezért új ötleteken dolgozni. Sajnos a kereskedelmi hálózatok furfangosabbak nálunk. Még néhány év, és ezt a célt is teljesítjük” – fogalmazott.
A kormány ráadásul soha nem titkolta, hogy minden eszközzel a tulajdonosi szerkezet átszabásán fog dolgozni, Matolcsy György még gazdasági miniszterként azt nyilatkozta, a külföldi tulajdonosok választhatnak: vagy jó áron megszabadulnak magyarországi érdekeltségeiktől, vagy a kormány olyan gazdasági, jogi környezetet teremt nekik, hogy előbb-utóbb úgyis elmennek.
Ennek jegyében 2013 őszére 350 milliárd forintért államosították az E.ON gázüzletágát, ugyanígy 2013 őszére mind az öt föld alatti gáztároló állami tulajdonba került, majd az állam további százmilliárdokért megvette az elosztótársaságokat és magát az infrastruktúrát is, így már a teljes vertikumot birtokolja.
Ugyanez történt a bankrendszerben: az állam nagyvonalú ajánlatokkal lépett fel a külföldi tulajdonosokkal szemben. 2014. szeptember 30-án jelentette be például, hogy 55 millió euróért államosította az addig bajor tulajdonú MKB Bankot. Az ár ugyan alacsony volt, de mivel az MKB-nak volt egy csomó rossz hitele, az eredeti tulajdonosok örömmel adtak rajta túl, a Figyelő számításai szerint ugyanis akár 700-800 millió eurót is bele kellett volna tolniuk az MKB-ba, hogy talpra állítsák. Az idén júniusban Mészáros Lőrinc megszerezte az MKB részvényeinek 49 százalékát. A bank ráadásul a hitelezője is Mészáros egyes beruházásainak.
A médiában szintén a már jól ismert kormányközeli nevek, Andy Vajna és Mészáros Lőrinc tűntek fel tulajdonosként, így mára a teljes megyei napilaphálózat, a bulvárlapok és a vidéki rádióadók egy jelentős része az ő kezükben van.
