Dollárral nyílik a kubai konzerv

Ami nem ment fegyverrel, megy barátkozással és pénzzel: Kuba nyit Amerika felé, a „rendszerváltás” jegyében pedig sorra nyílnak a kis helyi „gmk.-k”.

Az ötévente megrendezett választások követik a jól bevált sémát: minden képviselői helyre csak egyetlen, a párt által kiválasztott jelölt van. Emellett az országban – és Amerikában is – rengeteg illegális ellenzéki párt és civil szervezet működik és dolgozik a diktatúra megdöntésén.

Kuba később egy sor kommunista forradalmat támogatott (Bolíviában esett el az örök forradalmár, pólók dísze, Che Guevara is), ami a szovjet segélyek ellenére igen nyomorúságos életszínvonalra kárhoztatta az ország lakóit, végül a Szovjetunió összeomlása miatt némi gazdasági reformra is ráfanyalodtak – ennek köszönhetően látogathatják ma turisták az országot.

Az 1976 óta elnökként regnáló Fidel egészségügyi okokból 2006-ban ideiglenesen átadta a hatalmat öccsének, Raúlnak, majd 2008. február 19-én a pártfőtitkári poszton kívül minden más tisztségéről lemondott. Fidel egészségügyi állapota azóta titok tárgyát képezi, a vezetőnek sűrűn keltik halálhírét, amit mindig a nyilvánosság előtt megjelenésével cáfol.

Bár a gazdasági reformok és Fidel visszavonulása után sokáig nem enyhült a légkör Kuba és Amerika között, most, hogy Venezuela – amely a szovjetek kihullása után olajbevételeiből pénzelte az országot – saját belső válságával van elfoglalva, megkezdődtek a puhatolózások mindkét részről.

Barack Obama amerikai elnök decemberben közölte, hogy szakít az elszigeteléspolitikával, enyhít az embargón és helyreállítja a két ország diplomáciai viszonyát, ugyanekkor Raúl is bejelentette, hogy a két ország rendezi kapcsolatait. Obama a latin-amerikai országok panamai fórumán Raúllal is tárgyalt az 1960 óta érvényben lévő gazdasági embargó feloldásáról, végül az enyhülés egy történelmi kézfogással hivatalos formát is öltött. Amerika „nem lesz a múlt foglya” a Kubához fűződő viszonyában – ígérte Obama. Kubában pedig hétfőn sor került az ország történetében az első olyan helyhatósági választásra, ahol ellenzéki jelölt is indulhatott.

A nyitás Amerika felé máris kézzelfogható eredményeket produkált. Fidel 2006-os visszavonulása óta Kuba gazdasága fokozatosan megnyílt mind a külföldi tőke, mind a hazai kisvállalkozások előtt, újabb lendületet kapott a turizmus is. Íme, az enyhülés képekben.

Amerikai turisták egy régi amerikai autóban az ország fővárosában, Havannában. Annak ellenére egyre több a turista, hogy amerikaiak még mindig csak bizonyos indokokkal – családlátogatás, kulturális vagy sportolási céllal – kereshetik fel az országot.

Kubaiak mobiloznak – itt már az is nagy szó, hogy 2015-ben egyáltalán hanghívással elérhetik Amerikát, de az ígéretek szerint hamarosan továbbfejlesztik a kapcsolatokat.

A kubai hivatalos hírügynökség fotóján Raúl Castro elnök adja le szavazatát Havannában a 2015. április 20-án megrendezett helyhatósági választáson – az elsőn az ország történetében, amelyen ellenzéki jelöltek is indulhattak.

Kubai „nemzeti peso” a Nagymama és a Forradalmi Ifjúság újságok között – a kubaiak ebben a pénznemben kapják a fizetésüket, a turisták valutájukért „konvertibilis pesót” kapnak, sok helyen csak ezzel lehet fizetni.

Utcai öngyújtó-utántöltő egy havannai utcán; az embargó miatt nagy az áruhiány, ezért reparálgatják a helyiek végtelenségig azt, amijük van: autókat, rögzítő készülékeket.

Ember disznóval. A kép tavaly készült Havannában, a kormány beruházási tervek százait ajánlja külföldieknek az ipar mellett a mezőgazdaságban is.

Cipész-magánvállalkozó Havanna utcáin; új javak hiányában fél évszázad alatt a helyiek mesterévé váltak a javítgatásnak.

A képen látható hölgy esernyők javításával foglalatoskodik, és szintén az állami mellett működő, úgynevezett második gazdaságot erősíti – ahogy hazánkban a nyolcvanas évek gmk.-i tették.

Autófelni-szerelő kisvállalkozó Havannában – a gazdasági blokád miatt jobbára csak az embargó előtti autókat látni az utcákon, mint például képriportunk első fotóján.

Nyilván másolt CD-ket árusító lemezbolt Havannában, a zenei kínálatban azért jól láthatóan még a hazai dominál.

Kubai „különcök” lógnak a parkban a havannai 23. utcában; a kétezres évek elejétől kubai fiatalok ezrei élvezik a helyi „Erzsébet teret”.

A havannai H. Upmann szivargyár egyik dolgozója élvezi saját termékének ízét munka közben. 2013-ban mintegy 8 százalékkal nőtt a szivareladás az országban, ezzel az iparág 447 millió dollárral járult hozzá a kubai GDP-hez.