Idén tökéletes időjárás fogadta a búcsú vendégeit Székelyföldön, bár az sem lett volna tragédia, ha elveri őket az eső a két Somlyó-hegy közti nyeregben. Böjte Csaba ferences szerzetes pár éve úgy fogalmazott: zarándoklásra soha nincs rossz idő, legfennebb gyenge ember.
Évről évre hatalmas tömeg indul útnak pünkösd előtt – immár nemcsak katolikusok, hanem reformátusok és más vallásúak is. Jönnek görög katolikus románok és mélyen vallásos lengyelek is, akik bár a mise szövegét nem értik, megtapasztalnak valamit abból az élményből, amelyet csak több százezer ember csendje tud létrehozni. Már napokkal szombat előtt magyar rendszámú személygépkocsikkal, autóbuszokkal és motorkerékpárokkal telnek meg a székelyföldi utak, és mindenki ugyanabba az irányba, Csíksomlyó felé igyekszik. Csíkszeredába befut több vonat is Budapestről, zsúfolásig tömve imádkozó magyarokkal.
Az idei zarándoklat a 448. volt a sorban, a legelsőt 1567-ben István gyergyóújfalusi plébános vezetésével tartották annak emlékezetére, hogy Csík és Gyergyó katolikus székelyei a Tolvajos-tetőn győztes csatával álltak ellen János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakos hittérítési kísérletének.
Ceausescu diktatúrájában nem lehetett szervezetten részt venni a pünkösdi búcsún, de akkor is sokan vállalták a munkahelyről való kirúgás kockázatát, és elmentek a kegytemplomba megérinteni a hársfából kifaragott, ötszáz éves Mária-szobrot, meghallgatni a szentmisét. A zarándoklat a romániai rendszerváltás után lett hatalmas tömegrendezvény és a Kárpát-medencei magyarság találkozóhelye – a kilencvenes évek elején hamar kinőtte a kegytemplomot és szabadtérre váltottak, a két Somlyó-hegy közti nyeregben felépített Hármashalom-oltárhoz.
A zarándoklatnak különben kialakult hagyománya és szigorú rendje van. A falvakból gyalogosan induló keresztalják jó előre kijelölik – a feladat komoly megtiszteltetést jelent – a zászlóvivő férfiakat és nőket, eldöntik, kik legyenek a csengettyűs fiatalok és az előimádkozó-előéneklő emberek. A gyaloglókat az érintett falvak lakói ivóvízzel és kaláccsal kínálják, majd az ő keresztaljuk is csatlakozik a csoporthoz. Székelyudvarhelyről az idén például több mint hatszáz fiatal és idősebb zarándok tette meg gyalogosan oda-vissza a százhúsz kilométert meghaladó távot, és a város a vasárnap délután hazaérkező búcsúsokat ünnepi misével köszöntötte.
