Mire gondolt, amikor először értesült a kincs hazatéréséről?
Amikor először hallottam, hogy ez a fantasztikus Puskás-kincs visszakerül Magyarországra, az első gondolatom az volt, hogy ez nagyszerű. Puskás Ferenc nem csak a világ egyik legjobb futballistája volt, de a leginkább ismert magyar, aki a nemzet nagykövetévé emelkedett az évek során. Ennek a hagyatéknak kizárólag Magyarországon van a helye.
Mit szól ahhoz, hogy a Puskás-hagyaték Felcsútra került? Ön szerint ez méltó hely a hagyaték számára?
Orbán Viktor Miniszterelnök Úr, aki egyben a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia alapítója is, óriási tisztelője Puskásnak, a sportolónak, és Puskásnak, az embernek. Ezért is viseli az őáltala alapított akadémia a legnagyobb magyar labdarúgó nevét. Gondolom, hogy a név, a hagyaték megszerzése, annak feldolgozása és gondozása, kiállítása, komoly összegbe került, és fog majd kerülni. A tegnapi sajtótájékoztatón Orbán Viktor arról beszélt, hogy Felcsúton szeretnének egy Puskás Intézetet létrehozni, ahol a hagyatékot kezelnék, magukat az értékesebb tárgyakat pedig a létesítendő Puskás Ferenc Nemzeti Stadionban állítanák ki. Ez valóban méltó hely lenne a hagyaték számára. Puskás Ferenc természetesen elsősorban a Honvéd, a Kispest játékosa volt, de ugyanakkor a magyar nemzet egyik ikonja is.
Mit gondol a felbőszült szurkolói reakciókról?
Őszintén szólva nem tudom, milyenek a szurkolói reakciók, de az érthető, hogy a szurkolók szeretnék, amennyire lehet, magukénak tudni Puskás Ferenc emlékét. Ez természetes. Ugyanakkor látni kell, hogy a Puskás család akaratának kell érvényesülnie a Puskás-örökség kapcsán. Ezt az akaratot mindannyiunknak tiszteletben kell tartanunk. Azt gondolom, ha a hagyaték olyan módon kerül feldolgozásra, ahogy azt Orbán Viktor Miniszterelnök Úr a sajtótájékoztatón előadta, akkor a szurkolók is meg fognak nyugodni.
A Budapest Honvéd szerette volna, ha hozzá kerül a hagyaték? Amennyiben igen, tettek Önök ezért lépéseket?
Természetesen a Honvéd is szerette volna, ha a hagyaték, amiről különben az égvilágon semmit sem tudtunk, a klubhoz került volna. Miután erről nem is tudtunk, ezért ilyen irányban nem is tettünk lépéseket. Ugyanakkor azért gondolkozzunk el, mit tehettünk volna pénz és hely nélkül, az özvegy akaratával ellentétesen? Lenne értelme annak, hogy pénz és lehetőség nélkül egy pincében tároljuk ezeket a fantasztikus ereklyéket, amikor máshol időt és pénzt nem kímélve feldolgozzák ezeket az emléktárgyakat, s a nemzet leendő stadionjában mindenki számára elérhetővé teszik?
A látottak alapján, Önt melyik tárgy varázsolta el a legjobban?
A sajtóértekezleten nem volt alkalom arra, hogy a 20 láda tartalmát megvizsgáljam, így erre a kérdésre nem tudok válaszolni.
Fotó: Takács József