Lejátszottuk az El Clásicót

Posztonként hasonlítottuk össze a két spanyol óriást. Minden, ami El Clásico, a FourFourTwo háromrészes sorozatában.

Párharcok.

Iker Casillas – Víctor Valdés: mindketten meggyőzően védtek a bajnokság eddigi szakaszában, ha csak ezeket a meccseket nézzük, nehéz lenne eldönteni, hogy a két kapus közül ki van jobb formában. Casillas előnye, hogy a védők teljesítményétől függetlenül mindig képes kisegíteni csapatát, Valdés mellett pedig az szól, hogy az elmúlt években olyan mértékű önbizalom ragadt rá, hogy lassan tényleg a világ legjobbjai között lehet emlegetni. Ezzel együtt a stabilitás és a rutin mindennél többet ér egy ilyen meccsen, és különben is, a Real Madrid hol legyen jobb a jelenlegi Barcelonánál, ha nem a kapusposzton. 1-0.

Álvaro Arbeloa – Daniel Alves: a két teljesen ellentétes felfogású játékos párharcát mindenki saját szájíze szerint ítélheti meg. A Real Madrid védője inkább a biztonságos megoldások híve, a támadásokból már nem tudja ugyanolyan hatékonyan kivenni a részét, mint barcelonai riválisa. Alves sokoldalúságát jelzi, hogy a válogatottban gyakran egy sorral fentebb számítanak rá, nem ritkán gólokat szerez, mesterien szolgálja ki társait, amellett, hogy a komoly meccseken a védekező feladatokat is képes hiba nélkül ellátni. Arbeloa masszív játéka is értékelhető, de erre a posztra tíz edzőből nyolc a brazilt szavazná álomcsapatába. 1-1.

Sergio Ramos – Gerard Piqué: a spanyol válogatottban együtt is tudnak játszani, Ricardo Carvalho sérülése azonban úgy hozta, hogy Sergio Ramos hosszabb ideig is a védelem közepén lesz kénytelen szerepelni. Az eredmények azt mutatják, a kényszerű változtatással csak nyert a Real Madrid, a csapat ugyanolyan hatékony a szélen, mint volt eddig, és hátul Sergio Ramos kiegyensúlyozottságának köszönhetően erősebb, mint valaha. A másik oldalon Piqué évek óta kirobbanthatatlan a védelemből, jól szerel, ütemérzéke kifogástalan, a nehéz helyzetekben mindig lehet rá számítani. Döntetlen.

Pepe – Carles Puyol: a Barcelona válogatott védője nem csak klubjával, a válogatottal is begyűjtötte az összes fontosabb trófeát, ha egészséges, kora ellenére megkérdőjelezhetetlen a helye a kezdőcsapatban. Pepe egyelőre adós az ilyen eredménysorral, de a Real Madrid védelmében szerepe hasonló, mint Puyolnak a Barcelonában: a portugál sokszor nem riad vissza a durva eszközöktől sem, de gyorsasága és a jó értelemben vett keménysége miatt kulcsember Mourinho csapatában. Higgadtsága és tapasztalata miatt mégis Puyol mellé billen a mérleg nyelve. 2-3.

Marcelo – Eric Abidal: egy francia-brazil párharcból az utóbbi évek tanúsága szerint jobb eséllyel előbbi kerülne ki győztesen, egyénileg azonban talán más a helyzet: annak ellenére, hogy Abidal visszatérése után is megbízhatóan játszik, és alapvetően erőssége a Barcelona védelmének, Marcelo annyit fejlődött az elmúlt években, hogy mostanság egyre többen látják benne Roberto Carlos utódját. Az a szint persze még messze van, de kreativitása és játékügyessége miatt ezen a poszton erősebb lehet szombaton a „királyi gárda.” 3-3.

Lassana Diarra – Sergio Busquets: a sok csillag között kevesebb figyelem jut a védekező középpályás szerepkörére, noha a szombati meccset alapjában határozhatja meg a két játékos teljesítménye és visszaszerzett labdák mennyisége. Egy szerkezeti átalakítás miatt Lassana Diarra még kikerülhet a Real Madrid kezdőcsapatából, Busquets játéka viszont nem forog veszélyben, vele kiegészülve lehet teljes a Barcelona aranyháromszöge. A spanyol játékos a létező legmagasabb szinten hangolja össze a védekezést a támadással, kitűnően passzol, nehéz elvenni tőle a labdát. Lassana Diarra fő erőssége a labdaszerzés és a nagy munkabírás, a játékot azonban messze nem látja úgy át, mint Busquets. 3-4.

Xabi Alonso – Xavi: felesleges lenne részletesebben ecsetelni kettőjük jelentőségét a pályán, úgy a Real Madrid, mint a Barcelona nagyon megérezné, ha hosszabb távon nélkülözniük kéne a középpálya motorját. A két karmester játékstílusában alapvetően nincsen nagy különbség, hacsak nem azt vesszük, hogy Xavi legalább egy szinttel feljebb műveli ugyanazt, amiért Xabi Alonsót tartják a Real Madridnál. Mindkettőjük védjegye a pontos átadás, Xabi Alonso a hosszú passzok nagy mestere, de Xavi passzainak pontosságával senki nem vetekedhet. A párharc alapvetően befolyásolhatja a szombati meccset. 3-5.

Mesut Özil – Andrés Iniesta: a német játékos mintha megtorpant volna az elmúlt időszakban, míg Iniesta ha épp nem sérült, változatlan színvonalon elégíti ki a szurkolókat. Gyakorlatilag nincs olyan szempont, ami ne Özil ellen szólna, ugyanakkor elképzelhető, hogy a formahanyatlásra Mourinho is felfigyelt, és Kaká beállításával megpróbálja ellensúlyozni a Barcelona fölényét a középpályán. A Madridnak muszáj lesz erősítenie a kreatív zónán, ellenkező esetben a pályán megint a Barcelona lesz az úr, a játék tempóját a vendégek határozhatják meg. 3-6.

Ángel di María – Alexis Sánchez: a dél-amerikai párharc is igazi csemegét ígér az El Clásicón, már csak azért is, mert a két játékos stílusában felfedezhető némi hasonlóság. Di María és Alexis is fürge, jól bánik a labdával, olyan szögekből képesek gólt szerezni, ahonnan mások meg sem próbálják. Alexis a vb nagy felfedezettje volt, és az utóbbi hetekben már a Barcelonában is kezdi megmutatni, miért szavazott neki bizalmat Guardiola. Di María szintén nagyszerű formában van, nem csak gólokat lő, hanem társait is elsőrangúan szolgálja ki, ezért egy lépcsővel még a chilei előtt jár. 4-6.

Cristiano Ronaldo – Lionel Messi: bár nyíltan egyikük sem mondja ki, de a két játékos az egész szezonban verseng egymással, az El Clásicók előtt pedig nyilván hatványozottan megjelennek az összehasonlítások. A legtöbb szakértő szerint Cristiano Ronaldo a megtestesült gólgép, Messi pedig a maga kiszámíthatatlanságával és ösztönös zsenialitásával a világ legjobb labdarúgója. Az argentin aranylabdás legutóbbi három meccsén betalált a Bernabéuban, ellenben Cristiano Ronaldo eddig nem remekelt a katalánok ellen. Mégsem lehet egyértelműen Messi mögé sorolni a rangsorban, így azt sem lehet megmondani, szombaton kinek lesz jobb napja. Döntetlen.

Karim Benzema – David Villa: jelenleg épp ellentétes pályán mozog a két támadó, Benzema azok után, hogy tavaly rengeteg kritikát kapott, mostanra egyre inkább megtalálja a helyét Mourinho csapatában, és amellett, hogy lövi a gólokat, nagy mezőnymunkát végez, hasznosan futballozik. David Villa klasszisát nem szükséges külön hangsúlyozni, a világ- és Európa-bajnok támadó azonban mostanra mintha kevésbé érezné a kaput. 6-7.