Olaszország legjobb középpályása, 2011

Boateng, Cossu, Hamsík, Inler, Pirlo?

Kétnaponta jelentkező sorozatában a FourFourTwo megpróbálja megkeresni az olasz futball 2011-es „legjeit”. A 3. részben a legjobb középpályás nyomába eredtünk. Véleményünk szerint az első öt sorrendje így néz ki. De a döntés az olvasó kezében van!

5. Andrea Pirlo (Milan, Juventus)

Nem lehet azt mondani, hogy a világbajnok Pirlo élete formájában játszott tavasszal a Milanban, azt azonban már lehet, hogy ősszel úgy játszott a Juventusban. Nem volt rossz egyébként tavasszal sem, fontos szerepe volt a hét év után újra elnyert bajnoki címben, tette a dolgát becsülettel, fontos volt jelenléte a Milanban abból a szempontból is, hogy csapattársai tudták: van valaki, akinél biztos helyen van mindig a labda. De motiváltnak senki sem nevezhette, láthatóan unta már tizedik évét a Milanban. A Juve szurkolói közül sokan fogták a fejüket a nyári hírre, miszerint Torinóba szerződik a 32 éves játékos, de Pirlo mintha újjászületett volna „zebrabőrben”. A csapat legfontosabb embere, uralja a középpálya hátsó fertályát és minden indítása kincset ér.

4. Gökhan Inler (Udinese, Napoli)

Sokan beszéltünk már ebben a sorozatban az Udinese tavaszi szárnyalásáról, amely során az ősszel még a kiesés elől menekülő friuli alakulat a BL-selejtezőig jutott. Inler érdemeiről sem feledkezhetünk meg, elvégre a Handanovic-Armero-Inler-Di Natale tengelyre épült az a csapat. A török származású, Svájban született Inler feladata volt a labdaszerzés a középpályán, és ezt nála senki sem csinálta jobban Olaszországban 2011-ben, sem Udinében, sem nyártól a Napoliban, ahová nagy csinnadrattával szerződött. Rengeteget fut, kérlelhetetlenül szerel, elveszett labdát nem ismer, és még nagy gólokat is tud rúgni, ahogy azt a Bajnokok Ligájában a Villarreal otthonában is bizonyította.

3. Marek Hamsík (Napoli)

Nehéz eldönteni, hogy a Napoli szlovák játékosa középpályás vagy csatár, hiszen óriási területet játszik be, és viszonylag szabad mozgástere van Walter Mazzari egyébként szigorú rendszerében. Középpályásokhoz képest sok gólt szerez, csatárokhoz képest keveset, de nem ez az elsődleges feladata, hanem az, hogy Ezequiel Lavezzinek és Edinson Cavaninak csak a góllövéssel kelljen foglalkoznia. Hamsík nem a legjobban cselező, nem a legjobban helyezkedő, nem a legjobban irányító játékos a ligában, de mindenben jó valamennyire. Harcossága nélkülözhetetlen csapatának és halálpontosak a lövései, különösen feltűnő, milyen jól lő meg nyújtott lábbal lepattanó labdát. Fejjel is életveszélyes, és noha fizimiskája alapján nem gondolnánk, de rendkívül intelligens.

2. Andrea Cossu (Cagliari)

Óriási csoda, hogy a Cagliari, amely lényegében abból él, hogy évről évre eladja legjobbjait, az immár olasz válogatott Cossut meg tudta még eddig tartani. A szárdok irányítója nem tündököl a reflektorfényben, de a szakértők körében évek óta hatalmas elismerés övezi a játékát. Sokan adtak már hangot annak, hogy 2010-ben a világbajnokságon neki kellett volna irányítania a squadra azzurát, de mivel nem a Juventusban játszott, kevés esélye volt bekerülnie Marcello Lippi csapatába. Parádés ütemérzéke van, jól lát a pályán, tökéletesen passzol. Talán lehetne markánsabb személyiség, hogy igazi hadvezér válhasson belőle, mert a játéktudása megvan hozzá. Mindennél többet mond róla, hogy az elmúlt két idényben ő adta a Serie A-ban a legtöbb gólpasszt, tavalyelőtt pedig egész Európában!

1.Kevin-Prince Boateng (Milan)

Amikor tavaly nyáron a Milan nagybevásárlást tartott, és Zlatan Ibrahimovicot, valamint Robinhót is megszerezték Allegri csapatába, mindenki biztos volt benne, hogy remekül megerősítették az együttest, amely aztán meg is nyerte a bajnokságot. Pedig talán a legfontosabb vétel a ghánai középpályás volt, aki egy ragyogó vb-szereplés után érkezett Milánóba, noha a Portsmouth korábbi futballistájának játékjogát a Genoa szerezte meg, de azonnal tovább is adta a Milannak. Az NSZK-ban, Nyugat-Berlinben született oroszlánszívű középpályás, ha még talán nem is az új Gattuso, de talán a Milan-hívek sem gondolták, hogy a leszállóágon lévő Rino után ilyen hamar találnak egy hasonlóan lelkes, megfelelően agresszív vezérkost a középpályára, de Boateng eddig mindenkit meggyőzött.