Futács Márkó éppen úgy kezdte az idei évet, ahogy a 2011-es esztendőt befejezte – góllal! A Portsmouth december 31-i mérkőzéséig hét találkozón csereként számításba vett csatár a Championship szilveszteri fordulójának bajnokiján volt először kezdő, amit rögvest pontot érő találattal hálált meg, és ha már a mai, Watford elleni összecsapást is végigjátszotta, ismét főszereplő lett: fejjel volt eredményes; róla állították ki a vendégek kapusát; és az angliai beszámolók szerint a 2–0-s Pompey-sikerrel véget érő meccs legjobbjának választotta a klub.
Nem lennék a Chelsea kapusának a helyében.
Azért szerintem sokan cserélnének Petr Cechhel…
Akkor is, ha tudják: olyan csatár ellen kell védeniük vasárnap az FA-kupában, aki három nap alatt kétszer volt eredményes?
Tréfának jó, de nem hiszem, hogy egy világsztár éppen tőlem tartana. Ugyanakkor nem vitás, pályafutásom két legfontosabb mérkőzésén vagyok túl. Már a Leicester City elleni meccset megelőző napokban éreztem, hogy egyre jobb állapotba kerülök, az edzéseken jól ment a játék, gólokat lőttem. A gyakorlások során sejtettem is, hogy a kezdő környékén leszek a szilveszteri napon, mert rendre aközött a tizenkét futballista között voltam a feladatoknál, akikből a pályára lépő tizenegy kikerül. Aztán a bajnoki délelőttjén megtudtam, hogy kezdek, ami – mondhatom – azonnal feldobott. Na, de az a pillanat, amikor láttam, hogy a felsőbe vágódik a labda a lövésem után, az valami olyan eufóriát okozott, amit eddig még nem éltem át. Abban a lövésben benne volt az elmúlt három hónapom minden dühe.
Éjfélkor pedig megfogadta, hogy mostantól minden bajnokin betalál?
Még ha így is tettem volna, arra még véletlenül sem gondolok, hogy a Watford ellen fejjel leszek eredményes.
Miért, magassága alapján nyugodtan gondolhatnánk, hogy a fejjáték az erőssége, nem?
Csakhogy az angol labdarúgókhoz képes van még hova fejlődnöm ezen a téren. Éppen ezért, amikor a beadást követően a kapuba bólintottam, a rögtönzött gólöröm után kimentem köszönteni a másodedzőnket, aki a tréningek után külön foglalkozik velem, és igyekszik fejleszteni a fejjátékomat.
Nem csak ő, de Michael Appleton menedzser is elégedett lehet a teljesítményével. Dicsérte a vezetőedző?
Nem az a fajta mester, aki folyamatosan vállon veregeti a játékosait. Mondta, hogy így tovább, jó úton járok. Mivel a Watford elleni három pont létfontosságú volt a számunkra, a meccs előtt kiemelte: ez a találkozó sok játékosnak hosszú távú bizalmat érhet.
Mit gondol, elnyerte?
Remélem! Egyre jobban összeáll a játékunk, a támadófutball az erősségünk, mindkét szélső rendre felzárkózik mellém, így ebben a felállásban reális esély van gólveszélyes helyzeteket kialakítani. Nekem is adódott ma néhány: volt az a kiállítás, amikor kiléptem, megtoltam a labdát és a kapus kicsit elkésett, buktatott, a hajrában egyszer a felső lécet találtam el, közvetlenül a lefújás előtt pedig mellé lőttem. Ezeknél a szituációknál jobban kell koncentrálni, és akkor tényleg megragadhatok a csapatban.
Mi a következő napok menetrendje?
Minden folytatódik tovább – kis pihenést követően, persze. Bevallom, ahogy szombaton, úgy ma is kifulladtam rendesen. De sok idő nincs a regenerálódásra: vasárnap megyünk a Chelsea-hez, ahol nekünk nincs mit veszítenünk. Mondhatni, ez egy jutalomjáték lesz a számunkra. De én speciel életem meccsére készülök!
Futács Márkó gólja a Leicester ellen.
