Juhász Roland: Legyünk büszkék Dzsudzsák Balázsra!

Juhász Roland Dzsudzsák Balázs és Torghelle Sándor klubváltásáról; Tőzsér Dániel esetleges érkezéséről; valamint az Anderlecht és a magyar válogatott előtt álló feladatokról.

FFT
2012. 01. 12. 11:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Milyen hely Marokkó?

Nem tudom, mert az utolsó pillanatban változott a program, és nem Észak-Afrikába, hanem Törökországba utaztunk – nyilatkozta a FourFourTwo-nak Juhász Roland. – Az eredeti terv az volt, hogy hatodikán indulunk Marokkóba, de aztán volt szó spanyol helyszínről, sőt, olyan híreket is hallottunk, hogy el sem megyünk Brüsszelből – végül aztán egy szűk hetet Belekben készültünk.

Nyilván fontos volt, hogy megfelelően alakuljon a felkészülés, mert vasárnap azonnal rangadóval nyittok…

Igen, a Club Brugge elleni rangadóknak olyan presztízse van Belgiumban, mint otthon a Fradi–Újpestnek. Készen állunk, jó állapotban vagyunk, ezt a Werder Bremen elleni edzőmeccs is bizonyította – amelyen legyőztük a német ellenfelet. Lökést adhat a jó rajt, de azt ne feledjük: a bajnokság, igazából csak márciusban kezdődik.

A rájátszásra gondolsz?

Igen, hiszen az alapszakaszban megszerzett pontelőny feleződik a play off-ra, így tulajdonképpen új szezon kezdődik.

Ezért is reménykednek például a genki játékosok továbbra is a címvédésben…

Hiba is lenne leírni a Genket, mert hiába van jelenleg tízpontos hátránya, a rájátszásban ez rögvest ötre módosul, ami már minimális.

Tőzsér Dániel nélkül is lenne esélye a bajnoki címre a Genknek?

Nyilván nem annyi, mint vele a középpályán.

És az Anderlechtnek nagyobb a sansza nyerni, ha hozzátok igazol?

Biztosan, hiszen Dani esetleges megszerzése erősítést jelentene. Az elmúlt években kivívott magának egy nevet itt Belgiumban, elismerik a tudását, nem csoda, hogy az Anderlecht is szemet vetett rá. Nekem nagy örömöt jelentene, ha hozzánk igazolna, mert egyrészt hiszem, hogy tudna segíteni, másrészt végre egy magyar barátommal szerepelhetnék együtt a klubomban.

Ha már a „magyar barátot” említed: mit szólsz Dzsudzsák Balázs klubcseréjéhez?

Az edzőtáborban voltunk, ott kaptam a hírt. Bár meglepett, örülök neki! Legyünk büszkék Dzsudzsák Balázsra, mert 33 millió eurót egy évben nem sok futballistáért fizetnek ki. Ezzel a 19 milliós vételárral pedig olyan magyar csúcsot állított fel, amelyet a közeljövőben nem lesz könnyű megközelíteni – ne legyen igazam, hozzáteszem. Én még most sem térek magamhoz az összeg hallatán, hiszen ennyiért világsztárokat vesznek, ha jól tudom, Özilért sem fizetett ennyit a Real Madrid. Ráadásul szakmai szempontból is jó döntést hozott, mert a Dinamo Moszkva jobb csapat az Anzsinál, és biztos fontos szerepet szán Balázsnak.

Egy másik cimborád, Torghelle Sándor is váltott. Jól tette, hogy itthon maradt és a Videotont választotta?

Szerintem igen, mert végre hosszabb távra tervez vele egy klub. Az utóbbi időszakban több állomáshelyén is bizonytalan volt a sorsa, a Vidi viszont előállt egy ajánlattal, ami minden szempontból megfelelt neki. A csapat komoly célokért küzd, és ha ő is huzamosabb ideig jó formában játszik, a válogatottság ismét elérhető lesz a számára.

Arról hallottál, hogy George F. Hamingway blogban írt Torghelle távozásáról és kijelentette: reméli, szavatartó ember és nem magyar klubhoz igazol?

Láttam a bejegyzést, és bevallom, rossz volt olvasni. Én Sanyit régóta ismerem, barátom, és nagyon sokra tartom emberileg. A honvédos kötődését megkérdőjelezni, a kispesti drukkereket szítani, szerintem nagyon nem szimpatikus vele kapcsolatban. Torghelle Sándor rengeteget tett a Honvédért és ez az elmúlt hónapokra is igaz, mert szinte pénz nélkül futballozott és tett hozzá a piros-feketék eredményeihez. Nem azt érdemelné, hogy belerúgjanak, hanem sokkal inkább azt, hogy tisztességesen megköszönjék a szolgálatait. De én hiszem, hogy az igazi Honvéd-szurkolók elfogadják a döntését, és arra emlékeznek majd, hogy kedvencük mennyit tett ezért az egyesületért.

A fent említett klubváltások a válogatottat is szolgálják, hiszen azok a labdarúgók, akik új helyre igazolnak, mindezt a több játéklehetőség reményében teszik.

Igen, ez pedig a siker egyik kulcsa. Az őszi selejtezőkig nem lesz túl sok alkalom a közös felkészülésre: februárban háromnapos összetartás vár ránk, júniusban szinte csak a meccsre jövünk össze, és augusztusban is mindössze három napunk lesz együtt. Az viszont örömteli, és a fejlődésünket szolgálja, hogy a tervek szerint minőségi ellenfelekkel mérkőzünk. Bulgária, Csehország és Horvátország is komoly erőfelmérő lenne a számunkra. De visszatérve a lényegre: fontos, hogy a válogatott kerettagok rendszeresen szerepet kapjanak klubcsapatukban.

Nálad ezzel sosincs gond. Ráadásul ezúttal több fronton is áll még az Anderlecht. A bajnokság, vagy az Európa-liga élvez előnyt?

Bajnokságot akarunk nyerni és remélem, idén a szerencse is mellettünk lesz, mert az előző szezonban a Fortuna nem volt velünk. Persze, az Európa-liga is fontos, pláne, hogy jó a sorsolásunk: mind a holland AZ, mind a másik ág két csapata, az Udinese és a PAOK is hasonló játékerőt képvisel, így szerintem egyik együttestől sem lenne meglepetés, ha győztesen kerülne ki a párharcokból. Úgyhogy jó kis idény elé nézünk, várom már!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.