Az interjú apropója, hogy Lipcsei Péter, az egykori közönségkedvenc játékos újabb két évre kötelezte el magát a Fradi második csapatának kispadján.
Cseppet sem a pezsgőnyitogatás hangulatát idézi azonban az interjú, sokszor bukik elő Lipcseiből a keserűség. Például amikor a riporter a Fradi II előző idénybeli 7-1-es vereségét hozz szóba az MTK ellen:
„A mérkőzés előtt éreztem, hogy baj lesz. Sejtettem, hogy kikapunk, de a hét gól engem is sokkolt. Nem keresek mentségeket, én ültem a kispadon, de kérdem, hogyan lehet felkészülni egy erős ellenfélre, ha az ember hét közben mindössze öt játékossal tréningezik [...] Egyszerűen elfogytunk, annyian maradtunk. Játékosaim többsége akkor az első csapattal készült, az MTK ellen csak úgy tudtunk kiállni, hogy a felnőttek kispadján ülők szinte szerelésben, futballcipőben jöttek át a Hungária körútra, hogy egyáltalán játszhassunk.”
Amikor ezt követően az újságíró rákérdezett, hogy ez a Fradi-utánpótlás kritikája-e, Lipcsei így felelt:
„Téved. Ez nem a Fradi-utánpótlás, sokkal inkább a rendszer kritikája. Nem érdekel, ha botrány lesz abból, amit mondok, az sem zavar, ha megbélyegeznek, de kirabolták a Fradit az elmúlt három-négy esztendőben. Elvitték, elcsábították a legtehetségesebb gyerekeinket. Az úgynevezett csúcsakadémiák játékosmegfigyelőket vagy tudom is én kiket küldtek a mi gyerekeinkhez, aztán addig-addig duruzsoltak a fiúk fülébe, amíg eljutottak a szülőkhöz, ahol pénzt és szép jövőt ígértek nekik. A Ferencváros legügyesebb srácait havi harminc-negyven vagy ötvenezer forintért egyszer csak más színkombinációba öltöztették, és ellenünk játszatták.”
(a Nemzeti Sport interjúja alapján)
