A Morgan Stanley közgazdászai a legutóbbi magyarországi makro- és monetáris fejleményekről befektetőknek összeállított átfogó elemzésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy ha az uniós eljárás megszűnik Magyarországgal szemben, az jelentősen csökkentené az egyes szolgáltatási szektorokra kirótt különadók emelésének, vagy más, ad hoc jellegű adók kivetésének valószínűségét.
A ház londoni elemzői hangsúlyozták azt is, hogy várakozásuk szerint a térség több más országa – elsősorban Lengyelország – legalább még egy évig a túlzottdeficit-eljárás hatálya alatt marad, és ez is elősegítheti Magyarország relatív kockázati profiljának átértékelését. A Morgan Stanley elemzői közölték azt is, hogy felülvizsgálták a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatpályájára kidolgozott előrejelzésüket, és most már 3,5 százalékig csökkenő MNB-alapkamatra is látnak lehetőséget a jelenlegi enyhítési ciklusban. A ház szerint ennek egyik fő tényezője az, hogy az éves összevetésű magyarországi infláció legalább a következő egy évben valószínűleg bőven a 3 százalékos célszint alatt marad.
A cég londoni elemzői szerint a magyarországi inflációs környezet évek óta nem volt olyan kedvező, mint most. A múltban a norma a költségvetési eredetű infláció volt Magyarországon, jelenleg azonban a költségvetési eredetű dezinfláció a jellemző a magyar gazdaságra – fogalmaznak pénteki értékelésükben a Morgan Stanley közgazdászai, utalva a tavalyi áfa-emelésből eredő, idén jelentkező bázishatásra és a hatósági közműdíjcsökkentésekre. Azzal számolnak, hogy a teljes kosárra számolt tizenkét havi magyarországi infláció a következő három hónapban 2 százalék környékére gyorsul a múlt hónapban mért 1,7 százalékról, ám a nyár végére 1,3 százalék körüli ütemre lassul, feltéve, hogy életbe lépnek a tervezett további közszolgáltatási árcsökkentések. A Morgan Stanley elemzőinek számításai szerint az idei egész éves átlagos infláció Magyarországon 2,1 százalék lehet.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország kezd növekedési pályára állni, főleg a második félév lehet erőteljesebb.
Matolcsy György szerint az első negyedévben tapasztalt gazdasági növekedés különösen örömteli, mert az egészséges szerkezetű.
Egyes londoni elemzőházak az általuk eddig várt recesszióról növekedésre módosították az év egészére vonatkozó prognózisukat.
A JP Morgan közgazdászai az áprilisi inflációs adatok hét eleji ismertetése után közölték: várakozásuk szerint a dezinflációs folyamat most átmenetileg megfordul, de az inflációs ütem így is kényelmesen az MNB 3 százalékos célszintje alatt marad. A ház londoni elemzői 2-2,5 százalék közötti ütemeket várnak a következő hónapokra. AJP Morgan szakértői közölték: az idei év egészére 2,2 százalékos átlagos inflációt várnak Magyarországon.
A cég londoni elemzői mindezt egybevetve közölték: ha a globális kockázati környezet továbbra is kedvező lesz, és a forintárfolyam jórészt stabil marad, akkor véleményük szerint a jegybanki alapkamat az idei év végére 3-3,5 százalékig is csökkenhet.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays elemzői azt jósolták a legutóbbi inflációs adatsor utáni előrejelzésükben, hogy a közüzemi díjak tervezett további csökkentésének hatására a teljes kosárra számolt tizenkét havi infláció az év későbbi szakaszában várhatóan 1 százalék környékére lassul.
A Barclays londoni szakelemzői mindezek alapján azt várják, hogy az MNB októberre 3,5 százalékig csökkenti alapkamatát, és ezután valószínűleg szünetet tart, felmérve az enyhítési ciklus kezdete előtti alapkamat megfelezésének piaci hatásait.
