A KSH szerdai tájékoztatása szerint a magyar hazai össztermék az első negyedévben 0,7 százalékkal nőtt a múlt év negyedik negyedévéhez képest, az előző év hasonló időszakához mérve szezonális hatásoktól megtisztítva pedig 0,3 százalékkal csökkent. Az MTI előzetes felmérésébe bevont londoni befektetési és elemzőházak szakértői még 0,2-0,4 százalék közötti negyedéves összevetésű növekedéssel és 1,3-1,5 százalék közötti éves visszaeséssel számoltak.
William Jackson, a City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőcége, a Capital Economics vezető felzárkózó térségi közgazdásza a magyar és a közép-európai GDP-becslések közzététele utáni helyzetértékelésében közölte: a ház saját becslése alapján a magyar, a lengyel, a cseh, a szlovák, a román és a bolgár gazdaság alkotta régió együttes átlagos növekedése 0,8 százalék lehetett éves összevetésben az idei első negyedévben; ez jórészt megfelel a tavalyi negyedik negyedévi térségi átlagnak.
Jackson kiemelte, hogy a térségen belül Magyarország és Románia szolgált „jó hírekkel”. Szerinte a vártnál jobb magyar és román, illetve a vártnál gyengébb cseh és lengyel első negyedévi teljesítményadatokban négy fő tényezőnek volt szerepe.
A KDNP szerint reményt keltőek a gazdasági mutatók a családi adókedvezmény kiterjesztéséhez, egy demográfiai program elindításához és a pedagógus-életpályamodell bevezetéséhez.
A BudaCash Brókerház vezető elemzője, Tóth Gergely szerint az adatok ahhoz is hozzásegíthetnek, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól.
Az első az, hogy a mérsékelt fellendülést mutató német ipar – amelybe a közép-európai feldolgozószektorok a beszállítói láncolatokon keresztül mélyen beágyazódtak – valószínűleg felhajtóerőt adott a térségi exportnak. A második fontos tényezőnek a szakértő azt nevezte, hogy a jelek szerint fordulat történt a háztartások fogyasztási kiadásaiban. A Capital Economics elemzője szerint e jelenség mögött a fogyasztói bizalom javulása, valamint a térség legtöbb országára jellemző lassuló infláció állhat, amely növeli a reáljövedelmeket. A harmadik tényező az, hogy a mezőgazdaságban fellendülés mutatkozik a tavalyi azonos időszakkal összevetve.
A ház jelenleg az idei év egészére 0,5 százalékos magyarországi GDP-visszaesést és 1 százalékos romániai növekedést jósol. Ezek a szélesebb körű londoni konszenzusnál jóval gyengébb prognózisok: a citybeli konszenzusos átlag 0,1 százalékos magyar GDP-mínuszt és 1,7 százalékos romániai növekedést valószínűsít 2013 egészére.
A Goldman Sachs (GS) felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői a magyar GDP-becsléssel kapcsolatos szerdai értékelésükben szintén kiemelték a vártnál jobb eredmény fő tényezői között az infláció meredek ívű lassulását, ezen belül különösen a közműdíjak csökkentését, amely növelte az elkölthető jövedelemhányadot. A GS londoni szakértői hangsúlyozták azt is, hogy a gyenge euróövezeti GDP-adatok a nettó export csökkenő szerepére vallanak a magyar gazdaság teljesítményén belül.
A forint erősödik az euróval szemben, a CDS-árfolyamok is esnek, a tízéves állampapír hozama pedig 5 százalék alatti mélységi rekordra süllyedt a március végén mért 6,5 százalékról. A nyersanyagárak gyengesége és a további közműdíj-csökkentések terve pedig a belátható monetáris távlatban várhatóan alacsonyan tartja az inflációt – közölték korábban a UBS londoni elemzői.
Olli Rehn pénzügyi biztos jelezte Varga Mihálynak, hogy szerinte biztatóak a Magyarországon bejelentett költségvetési intézkedések. Ismert, Varga május 10-én bejelentette: annak érdekében, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, a kormány háromkörös javaslatot tesz. Az Európai Bizottság is megkapta a kabinet által bejelentett pénzügyi intézkedések listáját.
A ház elemzői szerint ugyanakkor a fogyasztásból eredő pozitív hatások némelyike átmenetinek bizonyulhat. A GS közgazdászai ezzel kapcsolatban felidézték a kormány által a 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiány biztosítása érdekében kilátásba helyezett költségvetési intézkedéseket.
A JP Morgan elemzői ugyanakkor a szerdai GDP-becslés után már javították is prognózisukat. Felülvizsgált előrejelzésük alapján most már átlagosan 0,5 százalékos GDP-növekedést várnak 2013 egészében Magyarországon a ház által eddig valószínűsített 0,2 százalékos visszaesés helyett. A JP Morgan londoni elemzői szerint a csökkenő infláció és az autóipari termelés felfutása továbbra is felhajtóerőt biztosít, mindemellett a mezőgazdasági szempontból ezúttal „normálisnak” ígérkező év is várhatóan jelentős lendületet ad az éves összevetésben számolt GDP-növekedésnek.
