A kormányfő is részt vett a Fidesz csütörtöki elnökségi ülésén, amelyen az Európai Unió által javasolt, a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatos lépéseket tárgyalták meg – tájékoztatott Giró-Szász András, közölve, hogy a miniszterelnök, egyetértve az elnökség többi tagjával, elfogadhatatlannak tartja azokat a költségvetést érintő lépéseket, amelyeket az Európai Unió bizottsága preferál.
A magyar kormány gazdaság- és társadalompolitikájával összeegyeztethetetlenek azok a lépések, amelyeket az unió nyomására több EU-tagállamban végrehajtottak – hangsúlyozta a szóvivő, egyértelművé téve, hogy a magyar kabinet nem hajlandó olyan intézkedésekre, amelyek az eddigi közteherviselés politikáját felborítva a nyugdíjasokra, valamint a bérből és fizetésből élőkre raknának terheket.
Éppen ezért az elnökségi ülés után a miniszterelnök felkérte a nemzetgazdasági minisztert, dolgozzon ki a kormány gazdaság- és társadalompolitikájával összeegyeztethető és egyben az Európai Unió számára is elfogadható lépéseket, hogy Magyarország a második félév végén kilenc év után végre kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, és „ezzel véglegesen maga mögött tudja a nyolc év szocialista kormányzás államháztartásra gyakorolt negatív hatásait” – közölte Giró-Szász.
Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a kormánypárt elnökségének rendkívüli ülése után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a Fidesz elnöksége arra kérte a kormányt, uniós tárgyalásai során ne engedjen a brüsszeli nyomásnak. Szavai szerint az Európai Unió visszaél a hatalmával. A megbeszélésen rögzítették azokat a területeket, amelyek módosításába vagy visszavonásába semmiképpen nem egyezik bele a magyar kabinet. Szó sem lehet a rezsicsökkentés visszavonásáról, a magánszemélyek és a kis- és középvállalkozások adóterheinek növeléséről, a nyugdíjak megadóztatásáról, a nyugdíjemelés eltörléséről, a családtámogatások csökkentéséről és a gyermekek utáni adókedvezmények felülvizsgálatáról sem – sorolta Rogán Antal, hozzáfűzve, hogy a magyar kormányoldal kitart a munkahelyvédelmi akcióterv intézkedései mellett is.
A legnagyobb EU-tagállamok könyörögnek a kötelező deficitcél elérésének halasztásáért. Magyarország ezalatt teljesítette a 3 százalékos küszöböt, mégis aggódhat. Vajon miért? Magyarország – jócskán túlteljesítve a várakozásokat, és alulmúlva a 3 százalékos célt – továbbra is bizonytalan helyzetben van. Hiába bír a hetedik legjobb költségvetési deficittel az unióban, hiába csökkentette államadósságának mértékét GDP-arányosan 79,2 százalékra – az uniós átlag ebben a mutatóban is magasabb, 90,6 százalék –, egyáltalán nem biztos, hogy hazánk kikerül az uniós csatlakozás óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól a május 29-i pénzügyminiszteri tanácsi ülésen.
„Azt reméljük, hogy az Európai Bizottság valóban igazságos döntést fog hozni, reméljük, hogy nem fog közrejátszani a döntésében a kettős mérce, reméljük, hogy a valóságos gazdasági adatok alapján fog dönteni, és akkor kikerül Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól” – mondta el Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője május 3-i sajtótájékoztatóján arra a felvetésre, hogy Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős alelnöke szerint van esély erre, de ehhez az szükséges, hogy a kormány további intézkedéseket tegyen.
Az Európai Bizottság május 3-án publikált értékelésében vannak kedvezőbb adatok, mint a két hónappal ezelőttiben, de a kormány szerint várhatóan tévesen jósol 2013-ra és 2014-re is magasabb hiányt Magyarországnak – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozott prognózisa idén 0,2, jövőre 1,4 százalékos magyar GDP-növekedést jósol. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény által pénteken Brüsszelben közzétett tavaszi gazdasági-pénzügyi előrejelzés szerint ebben az évben 3,0, 2014-ben pedig 3,3 százalékos lesz a magyar költségvetési hiány. Az Európai Bizottság téli prognózisa még 3,4 százalékos államháztartási hiányról szólt az idei évre és jövőre is.
