Méltánytalannak tartjuk a hazánkkal szembeni állításokat, és azt tapasztaljuk, mintha kettős mérce lenne a bizottság értékelésében – mondta Varga.
Ismert, a reális várakozásokkal szemben nem csökkentette a hazánkkal kapcsolatos büdzséhiány-várakozását 3 százalék alá az Európai Bizottság. Prognózisukat azzal indokolják Brüsszelben, hogy hiányt generál majd a tanárok fizetésének emelése, illetve a munkahelyvédelmi akcióterv. Olli Rehn ugyanakkor úgy vélekedett, hazánk kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól.
Varga Mihály a pozitív elemekkel kezdte a részletek értékelését. Mint felidézte, februárban még sokkal rosszabb várakozásai voltak az EB-nek a 2013-as és 2014-es évre. – Örülünk annak is, hogy újraértékelték a 2012-es adatainkat, elismerve, hogy Magyarországon bővült a foglalkoztatás – tette hozzá, felidézve, hogy a 2012-es hiányszintünk viszont jóval alacsonyabb volt, mint amit Brüsszel jósolt.
Az EB értékelésében szerinte túl nagy szerepet kap a kockázatok listázása, miközben a magyar kormány által korábban benyújtott konvergenciaprogram részletes adatait a bizottság nem vizsgálta át megfelelő részletességgel. Ennek a következménye a pénteken bejelentett 2013-as 3 százalékos hiányvárakozás, amit Varga a kormány minisztereként vitat.
Az Európai Bizottság több tagállamnak is további éveket ad az eddig elvárt – országonként eddig is eltérő – határidőn felül ahhoz, hogy az általános követelménynek megfelelő háromszázalékos szintre szorítsák le költségvetési hiányukat.
Olli Rehn pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, a határidő-kiterjesztés nyomán Franciaországnak 2015-ig, Spanyolországnak 2016-ig, Hollandiának pedig 2014-ig bezárólag kell az előírt deficithatáron belülre kerülnie. Rehn elmondta: Szlovénia esetében is mérlegelik az esetleges határidő-meghosszabbítást. Szintén „határesetnek” nevezte a bizottsági alelnök Lengyelország helyzetét.
Emlékeztetett arra is, hogy Brüsszel a 2010-es kormányváltás óta folyamatosan olyan számokat közölt, amelyeknél mindig jobb adatokat produkált a kormány; most már például 2 százalék körüli GDP-arányos hiányról kellene beszélni, nem 3-ról, emiatt ráadásul túl kellett korrigálni a költségvetést, ami miatt a vállalkozások járnak rosszabbul. – Az unió által feleslegesen tartott szigor Magyarország fejlődését veti vissza – fogalmazott a miniszter.