Varga: Tévesen jósol Brüsszel

Méltánytalannak tartjuk a hazánkkal szembeni állításokat, és azt tapasztaljuk, mintha kettős mérce lenne a bizottság értékelésében – mondta Varga.

2013. 05. 03. 11:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Méltánytalannak tartjuk a hazánkkal szembeni állításokat, és azt tapasztaljuk, mintha kettős mérce lenne a bizottság értékelésében – mondta Varga.

Ismert, a reális várakozásokkal szemben nem csökkentette a hazánkkal kapcsolatos büdzséhiány-várakozását 3 százalék alá az Európai Bizottság. Prognózisukat azzal indokolják Brüsszelben, hogy hiányt generál majd a tanárok fizetésének emelése, illetve a munkahelyvédelmi akcióterv. Olli Rehn ugyanakkor úgy vélekedett, hazánk kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól.

Varga Mihály a pozitív elemekkel kezdte a részletek értékelését. Mint felidézte, februárban még sokkal rosszabb várakozásai voltak az EB-nek a 2013-as és 2014-es évre. – Örülünk annak is, hogy újraértékelték a 2012-es adatainkat, elismerve, hogy Magyarországon bővült a foglalkoztatás – tette hozzá, felidézve, hogy a 2012-es hiányszintünk viszont jóval alacsonyabb volt, mint amit Brüsszel jósolt.

Az EB értékelésében szerinte túl nagy szerepet kap a kockázatok listázása, miközben a magyar kormány által korábban benyújtott konvergenciaprogram részletes adatait a bizottság nem vizsgálta át megfelelő részletességgel. Ennek a következménye a pénteken bejelentett 2013-as 3 százalékos hiányvárakozás, amit Varga a kormány minisztereként vitat.

Az Európai Bizottság több tagállamnak is további éveket ad az eddig elvárt – országonként eddig is eltérő – határidőn felül ahhoz, hogy az általános követelménynek megfelelő háromszázalékos szintre szorítsák le költségvetési hiányukat.

 

Olli Rehn pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, a határidő-kiterjesztés nyomán Franciaországnak 2015-ig, Spanyolországnak 2016-ig, Hollandiának pedig 2014-ig bezárólag kell az előírt deficithatáron belülre kerülnie. Rehn elmondta: Szlovénia esetében is mérlegelik az esetleges határidő-meghosszabbítást. Szintén „határesetnek” nevezte a bizottsági alelnök Lengyelország helyzetét.

Emlékeztetett arra is, hogy Brüsszel a 2010-es kormányváltás óta folyamatosan olyan számokat közölt, amelyeknél mindig jobb adatokat produkált a kormány; most már például 2 százalék körüli GDP-arányos hiányról kellene beszélni, nem 3-ról, emiatt ráadásul túl kellett korrigálni a költségvetést, ami miatt a vállalkozások járnak rosszabbul. – Az unió által feleslegesen tartott szigor Magyarország fejlődését veti vissza – fogalmazott a miniszter.

Hogy az EB milyen döntést fog hozni, nehéz megjósolni – mondta Varga. De Olli Rehn szavai biztatóak, utalt az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős alelnökének délelőtti nyilatkozatára, melyben elhangzott: Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól. A nemzetgazdasági miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy 2004 és 2010 között több olyan kormányunk is volt, melyek sohasem tudták teljesíteni a 3 százalékos hiányszintet. Később kérdésre válaszolva elmondta, májusban lesz egy Ecofin-ülés (ez az uniós pénzügyminiszterek találkozója), ahol a mostani számokról is beszélni fognak, s ez előkészíti majd azt az értékelést, ami alapján júniusban kiengedhetik a 9 éve tartó túlzottdeficit-eljárás alól Magyarországot. „További intézkedésekre nincs szükség.” A tárcavezető azt is elmondta, nincs forgatókönyv arra, hogy felfüggesztik a Magyarországnak járó EU-s források folyósítását, szerinte meg fogják győzni az unió vezetését.

Az elmúlt három évben teljesítettük a célt

A miniszter közölte, három dolgot mindenképpen rögzíteni szeretne. Az egyik, hogy a magyar kormány az elmúlt három évben következetesen megcélozta a 3 százalék alatti hiánycélt a költségvetésekben. Hozzátette, a 2014-es költségvetés is ilyen szellemben fog készülni, nem lesz választási költségvetés.

Másodjára kitért rá: nehéz megjósolni, hogy 2014-ben mi várható az európai gazdaságban, sok a bizonytalanság. Ezért nehezen értelmezhető, hogy miért gondolja az Európai Bizottság, hogy a magyar kormány 2014-ben nem tudja majd tartani a 3 százalék alatti hiánycélt – mondta Varga.

A miniszter végül arra hívta fel a figyelmet, hogy még nem is létezik a 2014-es költségvetés. Varga szerint a magyar kormány az elmúlt 3 évben már bizonyította, hogy képes reagálni az Európában történő gazdasági változásokra, és tartani a költségvetési fegyelmet.

A magas adósságállomány okozza a magyar költségvetés és a gazdaság fő problémáját, ez ellen küzd folyamatosan a kormány – emelte ki kérdésre válaszolva a miniszter. Hozzátette: a 2010 óta elvégzett átalakítások mind olyan strukturális változtatások, amelyek hozzá tudtak járulni ahhoz, hogy Brüsszel számára is meglepetés legyen a 2012-es hiányadat. Varga hangsúlyozta, hogy az elmúlt években igazolta a kormány, hogy fenntartható lépéseket vezettek be. „Ezek a pozitív fejlemények azt mondatják velünk, hogy a jóslatok szerintünk tévesek” – emelte ki Varga.

2013-ban ha szükség lenne további intézkedésre, azt a kormány saját hatáskörében is meg tudja hozni, ez a költségvetési törvény módosítása nélkül is megoldható. A tartalék révén pedig most is van mozgástere a kormánynak.

Varga hozzátette: elsősorban az infláció mértékéből adódhat kockázat az idei hiányszám kapcsán, hiszen a költségvetésben számításba vettnél jóval kedvezőbb adat lesz idén, aminek a költségvetésre van egy negatív hatása. Ilyen az elmaradás az áfabevételekben. Az e-útdíj és a pénztárgépek ügyében a munka felgyorsult, van remény arra, hogy az év második felében megvalósuljanak – mondta a miniszter.

Varga szerint a 2014-es hiányadat lehet kérdés. Ehhez fontos lesz az első féléves számok publikálása. Mint a miniszter hangsúlyozta, egyelőre csak egy virtuális hiányról van szó, a költségvetés is még csak most készül.

Arra is számítanak, hogy a strukturális átalakítások a tavalyihoz hasonlóan idén is csökkentik a költségvetés hiányát. A mezőgazdaság jó éve is segíthet, csakúgy, mint az export további bővülése. Utóbbi kapcsán Varga kiemelte a külkereskedelmi mérleg 284 milliárdos többletét.

A Fidesz nem a lakosság terheinek növelésével kívánja megvalósítani gazdaságpolitikáját, ellentétben Bajnai Gordonnal, aki a megszorítások pártján áll, hiszen abban van a legnagyobb tapasztalata – reagált a nagyobbik kormánypárt frakciója az Együtt–PM pénteki közleményére.

Az ellenzéki párt az Európai Bizottság pénteken közzétett prognózisára reagálva úgy vélte: Magyarország nem kerül ki a túlzottdeficit-eljárás alól, és újabb költségvetési kiigazításokra lesz szükség. A Fidesz közölte, az Együtt 2014–PM közleményéből jól látszik, hogy „Bajnaiék csakis a lakosságot érintő megszorításokkal tudnak elképzelni bármilyen gazdasági programot”. A kormánypárt szerint „mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatti válságkezelés, amikor egyhavi nyugdíjat és bért vettek el az emberektől”.

Leszögezték: a baloldal politikája miatt került az ország túlzottdeficit-eljárás alá, amelyből kormányzásuk egyetlen évében sem sikerült kikerülnie Magyarországnak. Ezzel szemben az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának következtében Magyarország jobban teljesít, harmadik éve sikerül 3 százalék alatt tartani a hiányt – zárul a közlemény.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.