Az Európai Bizottság 3,0 százalékos magyar költségvetési hiányt jósol 2013-ra, 2014-re pedig 3,3 százalékos deficit szerepel az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény által pénteken Brüsszelben közzétett tavaszi gazdasági-pénzügyi előrejelzésben. A bizottság szerint az, hogy a deficit a tavalyi 1,9 százalékról idén a GDP 3,0 százalékára emelkedik, az átmeneti bevételek kivezetésére, a bevételcsökkenéssel járó ösztönző intézkedésekre és a magasabb kamatkiadásokra vezethető vissza. A jövő évi további deficitnövekedésben a bizottság szerint a közoktatási szféra tervezett béremelése, a munkahelyvédelmi program pénzügyi hatása, a közmunkaprogram és a központi beruházások, valamint a fogyasztás növekedése tükröződik majd. Az Európai Bizottság téli előrejelzése még 3,4 százalékos államháztartási hiányról szólt az idei és a jövő évre is.
A deficitnövelő fejleményeket részben ellensúlyozzák a kiigazító intézkedések, így a magasabb adók – például az energia- és közműszolgáltatók erőteljesebb megadóztatása, a pénzügyi tranzakciós illeték –, valamint olyan bejelentett intézkedések, mint az új útdíjszabás, a nyugdíjrendszer felülvizsgálata, valamint a bérkompenzációs mechanizmus részleges megszüntetése a magánszektorban.
Az Európai Bizottság becslése szerint a GDP-arányos adósságszint a 2012-es 79,2 százalékról idén 79,7 százalékra emelkedik, majd 2014-ben 78,9 százalékra mérséklődik. Az uniós előrejelzés szerint a fogyasztói árak emelkedése a tavalyi 5,7 százalék után idén csak 2,6 százalékos lesz, jövőre pedig 3,1 százalékra gyorsul.
Van esély arra, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, de ehhez az kell, hogy a kormány további intézkedéseket tegyen annak érdekében, hogy a hiány a 3 százalékos küszöbérték alatt maradjon – ezt Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős alelnöke jelentette ki Brüsszelben.
Az Európai Bizottság eközben idén 0,2, jövőre 1,4 százalékos magyar GDP-növekedést jósol. A brüsszeli bizottság számításai szerint a tavaly 10,9 százalékos munkanélküliségi arány idén 11,4, jövőre 11,5 százalékos lesz. A foglalkoztatottak száma ez év elején a magánszektorban csökken, összességében azonban stabil marad a foglalkoztatottsági szint. A foglalkoztatottság 2014-től újra emelkedésnek indul ugyan, de az aktivitási ráta, azaz a munkaerőpiacon megjelenők számának további növekedése miatt a munkanélküliségi ráta enyhén így is emelkedni fog. Az uniós előrejelzés szerint a fogyasztói árak emelkedése a tavalyi 5,7 százalék után idén csak 2,6 százalékos lesz, jövőre pedig 3,1 százalékra gyorsul.
Az Európai Bizottság arra számít, hogy az év második felében beindul a gazdasági növekedés az Európai Unióban, ami legnagyobbrészt a külső kereslet, vagyis az export bővülésének lesz betudható.
A magyar kormány részéről Varga Mihály 13 órakor reagál a brüsszeli helyzetértékelésre.
Az Európai Unió tagállamaiban átlagosan 4,0 százalék volt tavaly a bruttó hazai termékhez viszonyított államháztartási hiány; az Eurostat által közölt, magyarországi 1,9 százalékos hiányadat kedvezőbb az előzetesen bejelentett 2,1 százaléknál – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala által múlt hétfőn közzétett számokból. A magyar államadósság így a GDP 79,2 százalékán állt 2012 végén, alacsonyabb szinten az egy évvel korábbi 81,4 százaléknál. Az unió egészében 85,3 százalékon állt tavaly a GDP-arányos adósságmutató, magasabban a 2011. év végi 82,5 százaléknál. Az euróövezetben tavaly a megelőző évi 4,2-ről 3,7 százalékra csökkent az átlagos hiányszint, míg az adósságráta 87,3 százalékról 90,6-re nőtt.
Magyarország GDP-arányos költségvetési hiánya – Finnországéval holtversenyben – a hetedik legjobb az unióban, messze felülmúlva az Európai Unió átlagát – reagált az Eurostat közlésére a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kormány rengeteget tett azért, hogy fenntartható módon csökkentse az adósságát és rendbe tegye Magyarország költségvetését – olvasható a közleményben. Az NGM szerint a megjelent adat újabb megerősítés arra vonatkozóan, hogy a számok alapján Magyarországnak ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól.
Ha a túlzottdeficit-eljárás ügyében a tények alapján születnek döntések, akkor meg kell szüntetni a hazánk elleni eljárást, ám mivel az országgal szemben rendszeresen kettős mércét alkalmaznak, nem lehet kizárni, hogy bár a tények mellettünk szólnak, nem születik számunkra kedvező döntés – mondta korábban Orbán Viktor miniszterelnök. Szerinte azért támadják az unióban Magyarországot, hogy nyomás alatt tartsák, és eltérítsék a kormány által képviselt irányvonaltól.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter április 16-án tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, a kormány az aktualizált konvergenciaprogramban azzal számol, hogy idén a GDP 0,7 százalékkal bővül a korábban várt 0,9 százalék helyett, jövőre a növekedés 1,9 százalékos lesz. Már az idei évre is bővülést prognosztizáltak az OTP Bank elemzői a közelmúltban. A magyar pénzintézet szakemberei nincsenek egyedül véleményükkel, már Londonban is úgy látják, hogy beindul a magyar gazdaság motorja. Varga Mihály szerint olyan út áll mögöttünk, amely megmutathatja az uniónak, hogy Magyarország a saját lábán ért el oda, hogy kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól.
