A Fidesz elnökségi ülésén, melyen részt vett Orbán Viktor és Semjén Zsolt is, megállapították, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány költségvetési deficitre, illetve hazánk más gazdasági mutatóira vonatkozó előrejelzései még soha nem álltak ilyen közel egymáshoz – mondta el Rogán Antal sajtótájékoztatóján. Az unió ugyanakkor visszaél hatalmával hazánkkal szemben – tette hozzá. „Ezt azzal lehet például alátámasztani, hogy az uniós tagállamok közül Magyarországon a hetedik legalacsonyabb a költségvetési deficit, Máltánál is jóval alacsonyabbat produkáltunk, melyet korábban kiengedtek az eljárás alól. Bármely szomszédos uniós tagállamnál jobbat tudtunk felmutatni, de a spanyollal, a portugállal, az írrel szemben is jobb a hazai deficitszám” – hangsúlyozta a frakcióvezető, hozzátéve, Magyarországgal szemben mégis további követeléseket támasztanak.
A politikus szerint Magyarországot azért támadják, mert rezsit csökkent, bankok érdekeit sérti a bankadóval, nagy cégekét a különadókkal. „A rezsicsökkentés a legújabb, legfájóbb érdeksérelem Brüsszelben, így immár nem túlzottdeficit-eljárás, hanem rezsieljárás folyik Magyarország ellen.” A támadásnak Rogán szerint egyértelműen politikai okai vannak, a brüsszeli bürokráciában ugyanis értő fülekre találnak a nagyvállalati érdekek. A rezsicsökkentés a nagyvállalatok csökkenő profitjából valósul meg – így a frakcióvezető –, és mivel Brüsszelben jelen vannak az említett multinacionális vállalatok korábbi vezetői, érvényesülni tud a lobbi hazánk ellen.
Rogán úgy látja, Brüsszelben a megszorítások útját járják. „Mi azt gondoljuk, hogy ez az út nem sikeres, azokban az országokban (Görögország, Portugália), ahol a megszorítások domináltak, nem tudták megzabolázni a költségvetési hiányt. Éppen ezért kénytelenek türelmi időt kérni” – tette hozzá. A politikus kiemelte: Magyarország különösebb társadalmi megrázkódtatások nélkül valósította meg a költségvetési hiány leszorítását.
A Fidesz elnöksége arra kérte a kormányt, hogy ne engedjen a nyomásnak, ne vessen véget a rezsicsökkentésnek, ne növelje a magánszemélyek és a kis- és középvállalkozások adóterheit, ne adóztassa meg a nyugdíjakat a brüsszeli követelések hatására – közölte Rogán. „Nem akarunk hallani a családtámogatások csökkentéséről, a gyermekek utáni adókedvezmények felülvizsgálatáról, és a munkahelyvédelmi akciótervet is folytatjuk.” Ezek nem képezhetik alku tárgyát – tette hozzá. A Fidesz mandátumot adott a kormánynak ennek a politikának a folytatására a Brüsszellel való tárgyalások során – zárta szavait a kormánypárt frakcióvezetője.
A legnagyobb EU-tagállamok könyörögnek a kötelező deficitcél elérésének halasztásáért. Magyarország ezalatt teljesítette a 3 százalékos küszöböt, mégis aggódhat. Vajon miért? Magyarország – jócskán túlteljesítve a várakozásokat, és alulmúlva a 3 százalékos célt – továbbra is bizonytalan helyzetben van. Hiába bír a hetedik legjobb költségvetési deficittel az unióban, hiába csökkentette államadósságának mértékét GDP-arányosan 79,2 százalékra – az uniós átlag ebben a mutatóban is magasabb, 90,6 százalék –, egyáltalán nem biztos, hogy hazánk kikerül az uniós csatlakozás óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól a május 29-i pénzügyminiszteri tanácsi ülésen.
„Azt reméljük, hogy az Európai Bizottság valóban igazságos döntést fog hozni, reméljük, hogy nem fog közrejátszani a döntésében a kettős mérce, reméljük, hogy a valóságos gazdasági adatok alapján fog dönteni, és akkor kikerül Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól” – mondta el Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője május 3-i sajtótájékoztatóján arra a felvetésre, hogy Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős alelnöke szerint van esély erre, de ehhez az szükséges, hogy a kormány további intézkedéseket tegyen.
Az Európai Bizottság május 3-án publikált értékelésében vannak kedvezőbb adatok, mint a két hónappal ezelőttiben, de a kormány szerint várhatóan tévesen jósol 2013-ra és 2014-re is magasabb hiányt Magyarországnak – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozott prognózisa idén 0,2, jövőre 1,4 százalékos magyar GDP-növekedést jósol. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény által pénteken Brüsszelben közzétett tavaszi gazdasági-pénzügyi előrejelzés szerint ebben az évben 3,0, 2014-ben pedig 3,3 százalékos lesz a magyar költségvetési hiány. Az Európai Bizottság téli prognózisa még 3,4 százalékos államháztartási hiányról szólt az idei évre és jövőre is.
