Egy hónap alatt – 2013. márciushoz viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek – írja közleményében a KSH. Az élelmiszerekért átlagosan 0,7 százalékkal kellett többet fizetni, mint előző hónapban. Ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség és gyümölcs) 4,3, a csokoládé, kakaó 6,2, a cukor 1,5, a sajt 1,4 százalékkal drágult. Csökkent azonban a tojás (3,9 százalék) és az étolaj (1,9 százalék) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva, az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt. A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek árai emelkedtek, 3,4 százalékkal, az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően. Az átlaggal megegyező mértékben drágultak a tartós fogyasztási cikkek.
Kisebb mértékű áremelkedés ment végbe a szolgáltatások (0,2 százalék) és a szeszes italok, dohányáruk (0,2 százalék) körében. A háztartási energia ára nem változott az előző hónaphoz viszonyítva, míg az egyéb cikkek (ide tartoznak: lakás-, háztartási és testápolási cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) körében árcsökkenés volt megfigyelhető (0,6 százalék). Ezen belül a járműüzemanyagokért 1,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
Az MNB új inflációs előrejelzése szerint az idei átlagos infláció 2,6 százalék lesz, a jövő évi 2,8 százalék, míg a gazdasági növekedés 2013-ban 0,5, a jövő évben 1,7 százalékot mutat – áll a Magyar Nemzeti Bank március végén közzétett új inflációs jelentésében.
Megindulhat a magyar gazdaság kilábalása a recesszióból: a Világgazdaság mutatószáma, a gyorsulási irányadó (gyia) 0,21 százalékos növekedést mutat áprilisban az előző hónaphoz képest, amely több mint két éve a legjobb adat. A Világgazadaság április 25-ei számában arra is rámutatott, a rezsicsökkentés is segítheti a fogyasztást, hiszen a lakosság elkölthető jövedelme növekszik az intézkedés hatására. Az MNB hitelprogramjának szintén pozitív hatása lehet. Hozzátették ugyanakkor, hogy a növekedési kockázatot mérsékelné, ha az Európa Unió nem kérne további kiigazítást a 3 százalék alatti hiány eléréséhez.
12 hónap alatt, 2012. áprilishoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 3,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt az idényáras élelmiszerek (14,8 százalék), a liszt (14,3 százalék), a sertészsiradék (9,4 százalék) és a száraztészta (8,9 százalék) ára.
Árcsökkenés következett be többek között a tojás (20,8 százalék), a cukor (3,5 százalék) és a tej (2,7 százalék) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 10,8 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is. A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (3,6 százalék), ezen belül a szemétszállítás 8,3, a helyi tömegközlekedés 5,3 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkekért 0,4 százalékkal kellett többet fizetni. Az egyéb cikkek körében árcsökkenés következett be (0,5 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok 5,3százalékkal kerültek kevesebbe. A tartós fogyasztási cikkek (1,9 százalék) és a háztartási energia (8,4 százalék) esetében szintén árcsökkenés volt megfigyelhető. Ez utóbbin belül a vezetékes gázért és az elektromos energiáért egyaránt 10százalék-kal kellett kevesebbet fizetni, míg a távfűtés ára 11,7 százalékkal csökkent 2012. áprilishoz képest.
Az EU 27 tagországában 2013. márciusban a fogyasztói árak – az előzetes harmonizált adatok szerint – átlagosan 1,9 százalékkal voltak magasabbak, mint 2012. márciusban. A legkisebb árváltozást Görögországban (-0,2 százalék) és Lettországban (0,3 százalék), a legnagyobbat Romániában (4,4 százalék) és Észtországban (3,8 százalék) mérték.
Az infláció egész évben a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos inflációs célja alatt marad, az MTI által megkérdezett elemzők szerint így folytatódhat a kamatcsökkentés. Az ideinél valamivel magasabb jövő évi infláció pedig hosszabb távra is tartósan fennmaradhat, mondták az elemzők az áprilisi inflációs jelentés közzététele után.
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint a várakozásoknak lényegében megfelelően, 38 éves mélypontra, 1,7 százalékra zuhant az infláció áprilisban. A maginfláció azonban jóval mérsékeltebben, 3,4-ról 3,2 százalékra csökkent. Suppan Gergely szerint az idei év egészében 2,2 százalék, jövőre 2,9 százalék lehet az átlagos infláció.
Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője úgy látja: az 1,7 százalékos éves infláció valószínűleg a legalacsonyabb ebben az évben. A következő hónapokban ennél néhány tized százalékponttal magasabb éves árindex várható, az azonban egyre kevésbé valószínű, hogy az év második felében jelentősebben emelkedne az infláció.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai a keddi adatismertetés után közölték: várakozásuk szerint a dezinflációs folyamat átmenetileg megfordul, de az inflációs ütem így is kényelmesen az MNB-célszint alatt marad. A ház 2,0-2,5 százalék közötti ütemet vár a következő hónapokra, de azt is valószínűsíti, hogy a nyár végére ismét 2 százalék alá lassul az éves infláció. (MTI)
