A jegybanki hitelprogram eloszlatta a félelmeket

Sikerre esélyes, előremutató kezdeményezésnek értékelte a jegybank növekedési hitelprogramját Török Zoltán elemző és Parragh László, az iparkamara elnöke is.

PR
2013. 04. 21. 10:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Vasárnapi újságban azt mondta, a kkv-k egyik legnagyobb problémája a finanszírozás nehézsége, a jegybank kísérlete pedig éppen arra irányul, hogy „abban a finanszírozási résben, amiből nagyjából 2000 milliárd forint tűnt el az elmúlt három évben, valamilyen enyhülést idézzen elő”. A kkv-k támogatására kidolgozott egyik csomag lényege, hogy azokat a vállalkozásokat, amelyeknél összemosódik a magán- és a céges vagyon, és devizahitelt vettek föl, megpróbálják valahogy kimenteni szorult helyzetükből. A másik csomag egy kedvezményes hitel, általában a vállalkozások működéséhez. Mindkettőnek vannak kockázatai, hiszen hasonló Magyarországon még nem volt. Ha sikerül a jegybank előremutató kísérlete, akkor versenyt generál a kedvezményes, MNB-forrású hitel közvetítését végző bankok között, így lenyomja a banki árréseket.

Parragh hozzátette: a cégek devizahitelének kiváltása ott akadhat el, hogy a vállalkozásoknak jelentős árfolyamveszteséget kell elkönyvelniük akkor, ha a mai ráta mellett váltják forintra a kölcsöneiket. Ugyanakkor ez esetben csökkentik a kockázataikat, hiszen beláthatatlan a forint árfolyamának alakulása, miközben legfeljebb 2 százalékos kamat mellett tudják az újabb hitelt fölvenni – hangsúlyozta a Vasárnapi újságban.

A kamarai vezető arról is beszélt, hogy a gyengébb, kockázatosabb cégeknek nyújtandó hitelt jelentősen megterhelheti a kockázati felár. A garancia biztosítására létezik ugyan az állam és a bankok közös tulajdonában lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt., de kérdés, hogy a kapacitásai alkalmassá teszik-e arra, hogy ebben a folyamatban aktívan részt vegyen. Léteznek garanciaszövetkezetek is, de ezek kicsik, így szintén nem igazán képesek arra, hogy kétszer 250 milliárdos nagyságrendben biztosítsanak fedezeteket. A kamara ezért számolgatja, hogy miként hozhatna létre esetleg egy garanciaintézményt, de az csak az állam közreműködésével lenne lehetséges – hangsúlyozta az MKIK vezetője.

Parragh egyúttal hangsúlyozta: nem hiszi, hogy a növekedési program csodafegyver lenne – sok eszköz kell egyszerre a javuláshoz –, de olyan lépésről van szó, amit a világban már sok jegybank megtett, az MNB még egyszer sem. „Egy normálisan működő országban a kormányzat és a jegybank között van egy párbeszéd, és a célok tekintetében van egy együttműködés. Azt nem mondhatja egy jegybank, hogy én csak az inflációért vagyok felelős, hiszen neki az sem közömbös, hogy milyen a gazdasági környezet, tehát a gazdaság erősítése is célja kell, hogy legyen. Hogy ez a parti kin bukott el, nem az én dolgom vizsgálni, de kétségtelen, hogy nem működött, és szerintem ennek nagyon komoly kára volt” – fogalmazott a kereskedelmi és iparkamara elnöke a Kossuth rádió műsorában.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.