A jegybanki hitelprogram eloszlatta a félelmeket

Sikerre esélyes, előremutató kezdeményezésnek értékelte a jegybank növekedési hitelprogramját Török Zoltán elemző és Parragh László, az iparkamara elnöke is.

Teljes mértékben összeilleszthető a leghagyományosabb értelemben vett jegybanki szereppel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja – mondta a Vasárnapi újságban Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A hazai vállalkozások termelését, valamint munkahelyteremtését olcsó, alacsony hitelekkel segíteni szándékozó program kapcsán a szakember a Kossuth rádió műsorában hozzátette, egy jegybanknak több célja is van, az árstabilitás biztosítása, a bankrendszer felügyelete, valamint a gazdasági növekedés elősegítése. Magyarország 2013-ban olyan különleges helyzetbe érkezett, hogy úgy tűnik, az árstabilitás megvalósul – rendkívül alacsony az infláció –, ezért az MNB másra, a gazdasági növekedésre is koncentrálni tud.

Annak okát, hogy márciusban jelentősen gyengült a forint, Török elsősorban az MNB élén történt váltásban látja. Volt ugyanis egy olyan félelem nagyon sok piaci szereplőben, hogy ha a volt nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György veszi át a jegybankot, akkor az elmúlt három év gazdaságpolitikájában előforduló nem kimondottan piacbarát intézkedések átszivárognak a monetáris politikába. Mostanra azonban a forint árfolyama visszatért a februári szintre. Ez alapvetően annak a következménye, hogy megismerhettük a jegybank növekedési hitelprogramját, ami nem tükrözi vissza a nem piackonform lépésektől való korábbi félelmeket – tette hozzá az elemző.

Az MNB programja nem másról szól, mint egy jövedelemátrendezésről. A gazdaságpolitika jelentős összeggel támogatja – a bankrendszeren keresztül – a Magyarországon működő kis- és középvállalkozásokat (kkv). Ez a program esszenciája, ami mindenképpen üdvözlendő cél, és szerencsére mindhárom szereplő – az MNB, az annak pénzét közvetítő kereskedelmi bankok és a hitelre szoruló cégek is – érdekeltek a sikerben. „Éppen ezért a megegyezés a részletekről menni fog, és ez a program sikereket fog hozni” – fogalmazott a Raiffeisen Bank munkatársa, aki úgy véli, fordulat állhat be az év végére, akkorra már több lehet a vállalati hitelkihelyezés, mint amennyi hitelt a cégek visszafizetnek. Az is nagyon fontos, hogy a vállalkozások mit kezdenek a kapott pénzzel, remélhetően beruházásokra, munkahelyteremtésre fordítják – tette hozzá Török.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Vasárnapi újságban azt mondta, a kkv-k egyik legnagyobb problémája a finanszírozás nehézsége, a jegybank kísérlete pedig éppen arra irányul, hogy „abban a finanszírozási résben, amiből nagyjából 2000 milliárd forint tűnt el az elmúlt három évben, valamilyen enyhülést idézzen elő”. A kkv-k támogatására kidolgozott egyik csomag lényege, hogy azokat a vállalkozásokat, amelyeknél összemosódik a magán- és a céges vagyon, és devizahitelt vettek föl, megpróbálják valahogy kimenteni szorult helyzetükből. A másik csomag egy kedvezményes hitel, általában a vállalkozások működéséhez. Mindkettőnek vannak kockázatai, hiszen hasonló Magyarországon még nem volt. Ha sikerül a jegybank előremutató kísérlete, akkor versenyt generál a kedvezményes, MNB-forrású hitel közvetítését végző bankok között, így lenyomja a banki árréseket.

Parragh hozzátette: a cégek devizahitelének kiváltása ott akadhat el, hogy a vállalkozásoknak jelentős árfolyamveszteséget kell elkönyvelniük akkor, ha a mai ráta mellett váltják forintra a kölcsöneiket. Ugyanakkor ez esetben csökkentik a kockázataikat, hiszen beláthatatlan a forint árfolyamának alakulása, miközben legfeljebb 2 százalékos kamat mellett tudják az újabb hitelt fölvenni – hangsúlyozta a Vasárnapi újságban.

A kamarai vezető arról is beszélt, hogy a gyengébb, kockázatosabb cégeknek nyújtandó hitelt jelentősen megterhelheti a kockázati felár. A garancia biztosítására létezik ugyan az állam és a bankok közös tulajdonában lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt., de kérdés, hogy a kapacitásai alkalmassá teszik-e arra, hogy ebben a folyamatban aktívan részt vegyen. Léteznek garanciaszövetkezetek is, de ezek kicsik, így szintén nem igazán képesek arra, hogy kétszer 250 milliárdos nagyságrendben biztosítsanak fedezeteket. A kamara ezért számolgatja, hogy miként hozhatna létre esetleg egy garanciaintézményt, de az csak az állam közreműködésével lenne lehetséges – hangsúlyozta az MKIK vezetője.

Parragh egyúttal hangsúlyozta: nem hiszi, hogy a növekedési program csodafegyver lenne – sok eszköz kell egyszerre a javuláshoz –, de olyan lépésről van szó, amit a világban már sok jegybank megtett, az MNB még egyszer sem. „Egy normálisan működő országban a kormányzat és a jegybank között van egy párbeszéd, és a célok tekintetében van egy együttműködés. Azt nem mondhatja egy jegybank, hogy én csak az inflációért vagyok felelős, hiszen neki az sem közömbös, hogy milyen a gazdasági környezet, tehát a gazdaság erősítése is célja kell, hogy legyen. Hogy ez a parti kin bukott el, nem az én dolgom vizsgálni, de kétségtelen, hogy nem működött, és szerintem ennek nagyon komoly kára volt” – fogalmazott a kereskedelmi és iparkamara elnöke a Kossuth rádió műsorában.