Matolcsy György csütörtöki bejelentésével immár gyakorlatilag is új korszak kezdődött a jegybank életében. A jegybankelnök egyebek között a növekedés támogatására és a hitelezés bővítésére három intézkedésből álló növekedési hitelprogram indításáról döntött. A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 250 milliárd forintos refinanszírozási hitelkeretet biztosít a jegybank, további 250 milliárdos keretből a kkv-knak devizahitel-kiváltó lehetőséget biztosítanak, aktuális árfolyamon. A harmadik intézkedéssel a kéthetes MNB-kötvényállományt 4500-ról 3600 milliárdra csökkentik.
Simor András természetesen egyetlen hasonló lépésre sem szánta el magát. Boros Imre úgy értékelte a volt jegybankelnök tevékenységét, hogy több óriási hibát is elkövetett: figyelmeztetnie kellett volna az embereket a devizahitelek kockázataira, alacsonyan kellett volna tartania az alapkamatot már korábban is, és nemzeti intézményként kellett volna kezelnie a Magyar Nemzeti Bankot (MNB). A közgazdász arról is beszélt, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére a nemzeti bank a magyar állam bankja, még ha ez Simor alatt nem is egészen így működött, mert akkor az MNB mintha egy nemzetközi intézményrendszerbe tagolódott volna be.
A jegybanknak elsődlegesen az állam devizával kapcsolatos fizetéseit kell biztosítani, hiszen az állam is oda teszi be a devizakészleteit, melyeket visszahív, ha hiteleket kell törleszteni. Van azonban most az MNB mérlegében egy óriási veszélyforrás: az a 4000 milliárd forint körüli kéthetes banki betét, amelyet kereskedelmi bankok tartanak ott jó kamatért, ahelyett hogy kint dolgoztatnák a gazdaságban, miközben reggeltől estig a hitelezés fellendüléséről beszélnek – emlékeztetett Boros.
A szakértő szerint a jegybank hatalmas devizatartaléka egyebek közt arra való is volt, hogy ha ez a 10-15 milliárd eurónyi pénztömeg „megbolondulna”, arra is legyen fedezet, e nélkül jóval kisebb készlet is elég lenne – hangsúlyozta a szakember. Szerinte felmerül az a kérdés is, van-e egyáltalán ügyfél, aki ezt a pénzt felvenné. Boros felhívta a figyelmet arra is, hogy az előző monetáris politika sajátos tartózkodásra nevelte a kereskedelmi bankok szereplőit, akik úgy érezték, nincs értelme bajlódniuk kisebb-nagyobb magyar ügyfelekkel, amikor a pénzüket, de még anyabankjaik pénzét is kényelmesen kamatoztathatják a Magyar Nemzeti Bankban. A jegybank mostani lépésével ez a kényelmes helyzet megszűnik.