Ezzel végleg lezárult a Simor-korszak

Lezárult a Simor-korszak a jegybankban, így egyebek között a kereskedelmi bankok sem parkoltathatják bent a pénzüket jó kamatokért, amit az előző jegybankvezetés természetesen az adófizetők zsebéből fizetett.

Matolcsy György csütörtöki bejelentésével immár gyakorlatilag is új korszak kezdődött a jegybank életében. A jegybankelnök egyebek között a növekedés támogatására és a hitelezés bővítésére három intézkedésből álló növekedési hitelprogram indításáról döntött. A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 250 milliárd forintos refinanszírozási hitelkeretet biztosít a jegybank, további 250 milliárdos keretből a kkv-knak devizahitel-kiváltó lehetőséget biztosítanak, aktuális árfolyamon. A harmadik intézkedéssel a kéthetes MNB-kötvényállományt 4500-ról 3600 milliárdra csökkentik.

Simor András természetesen egyetlen hasonló lépésre sem szánta el magát. Boros Imre úgy értékelte a volt jegybankelnök tevékenységét, hogy több óriási hibát is elkövetett: figyelmeztetnie kellett volna az embereket a devizahitelek kockázataira, alacsonyan kellett volna tartania az alapkamatot már korábban is, és nemzeti intézményként kellett volna kezelnie a Magyar Nemzeti Bankot (MNB). A közgazdász arról is beszélt, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére a nemzeti bank a magyar állam bankja, még ha ez Simor alatt nem is egészen így működött, mert akkor az MNB mintha egy nemzetközi intézményrendszerbe tagolódott volna be.

A jegybanknak elsődlegesen az állam devizával kapcsolatos fizetéseit kell biztosítani, hiszen az állam is oda teszi be a devizakészleteit, melyeket visszahív, ha hiteleket kell törleszteni. Van azonban most az MNB mérlegében egy óriási veszélyforrás: az a 4000 milliárd forint körüli kéthetes banki betét, amelyet kereskedelmi bankok tartanak ott jó kamatért, ahelyett hogy kint dolgoztatnák a gazdaságban, miközben reggeltől estig a hitelezés fellendüléséről beszélnek – emlékeztetett Boros.

A szakértő szerint a jegybank hatalmas devizatartaléka egyebek közt arra való is volt, hogy ha ez a 10-15 milliárd eurónyi pénztömeg „megbolondulna”, arra is legyen fedezet, e nélkül jóval kisebb készlet is elég lenne – hangsúlyozta a szakember. Szerinte felmerül az a kérdés is, van-e egyáltalán ügyfél, aki ezt a pénzt felvenné. Boros felhívta a figyelmet arra is, hogy az előző monetáris politika sajátos tartózkodásra nevelte a kereskedelmi bankok szereplőit, akik úgy érezték, nincs értelme bajlódniuk kisebb-nagyobb magyar ügyfelekkel, amikor a pénzüket, de még anyabankjaik pénzét is kényelmesen kamatoztathatják a Magyar Nemzeti Bankban. A jegybank mostani lépésével ez a kényelmes helyzet megszűnik.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön bejelentett koncepciója nagy segítséget jelent a magyar kis- és középvállalkozások számára, amivel elindulhat Magyarország gazdasági növekedése. A szaktárca kiemeli: a program lehetővé teszi az alacsony kamatozású, forintalapú hitelezés régóta várt beindítását. A közlemény rámutat: az MNB által kezdeményezett lépés nem egyedülálló a pénzpiacon, a japán és a brit jegybank, valamint az Európai Központi Bank is élt már ezzel a finanszírozási eszközzel.

Az új jegybanki vezetés által kezdeményezett konstrukció a biztonságos forinthitelezés mellett kötelezte el magát – fogalmaz az NGM. Nagyon fontos lépése a programnak, hogy a kkv-k devizahitel-kiváltó lehetőséget kapnak, amivel működésüket biztonságosabbá tehetik – teszi hozzá. A kormány és az NGM alapvető célja a kis- és középvállalkozások pénzügyi helyzetének segítése, termelő kapacitásainak bővítése, a munkahelyek megőrzése, létrehozása, valamint a magyar gazdaság külső sérülékenységének csökkentése. Az MNB új kezdeményezése a kormány és a jegybank stratégiai partnerségének példája – olvasható a közleményben.

A vártnál és a lehetségesnél is kevésbé radikális hitelezés- és gazdaságösztönző programot hirdetett meg csütörtökön az MNB, és az intézkedéseknek valószínűleg mérsékelt hatásuk lesz – így értékelték az ismertetett terveket londoni pénzügyi elemzők. Matolcsy bejelentésére javult a magyar cds-árazás, ami a hazánk iránti bizalom erősödését jelzi.

Bíznak az elképzelések végigvitelében

Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke különösen kedvezőnek tartja a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak biztosítandó 250 milliárd forintos refinanszírozási hitelkeretet, illetve azt, hogy a kereskedelmi bankok a forrásra maximum 2 százalékos kamatot számíthatnak fel, ezt esetleg egy 0,5 százalékos garanciadíj növelheti. Szintén fontos lépésnek ítéli a további 250 milliárdos keretet, amelyből a kkv-knak devizahitel-kiváltó lehetőséget biztosítanak. Németh közölte: fontosnak tartja, hogy a hitelprogram eljusson a mikrovállalkozásokhoz is. Mint mondta: várják a Magyar Nemzeti Bank és a kereskedelmi bankok közötti egyeztetés kimenetelét, és bíznak benne, hogy a jegybank végigviszi elképzeléseit.