Matolcsy lépése így segítette Magyarországot

A 4cast szakelemzői szerint az MNB programja bizonyos mértékű monetáris enyhítésnek felel meg. Matolcsy György bejelentésére javult a magyar CDS-árazás, ami a hazánk iránti bizalom erősödését jelzi.

A egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó két vezető közgazdásza, Neil Shearing és William Jackson a csütörtökön bejelentett MNB-csomagtervet elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a magyar kis- és középvállalkozások hitelellátásának élénkítését szolgáló, a kereskedelmi bankok által nulla százalékos kamattal felvehető 250 milliárd forintos jegybanki keret meglehetősen csekély e vállalati kör teljes adósságállományához képest.

A cég két elemzőjének számításai szerint a kedvezményes kamatú hitelösszeg e vállalati kör kötelezettségeinek hozzávetőleg a 7 százalékát teszi ki. Shearing és Jackson hangsúlyozta azt is, hogy a Bank of England – a brit jegybank – hasonló struktúrájú hitelezésösztönző kezdeményezése révén kínált pótlólagos kereskedelmi banki hitelek kereslete meglehetősen lanyha a brit vállalkozások részéről az eddigi adatok alapján.

A hazai kkv-nak 250 milliárd forintos refinanszírozási hitelkeretet nyújt a jegybank a kereskedelmi bankokon keresztül, amelyet 0 százalékos kamattal vehetnek igénybe a cégek – mondta Matolcsy György csütörtöki sajtótájékoztatóján. Egyébként Magyarország történetében ilyen olcsó hitel nem állt a vállalkozások rendelkezésére.Matolcsy elmondta: Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának ülésén olyan lépésekről döntött a tanács, amelyek a következő évek magyar gazdaság- és monetáris politikáját kedvező irányba változtatják. A program előképe a brit jegybank „finanszírozás a hitelezésért” programja – jelentette ki a jegybankelnök.

A magyar bankrendszerben már most is forintlikviditási felesleg van, a hitelezés élénkülését pedig inkább a pénzügyi válság előtti időszakban folyósított, mára rosszhitel-állománnyá vált kölcsönök magas aránya korlátozza. A Capital Economics londoni elemzőinek becslése szerint a nem teljesítő kinnlevőségek mára a magyar bankrendszer teljes követelési portfóliójának 16 százalékát teszik ki.

A kis- és középvállalatok devizahitel-kitettségének enyhítésére hivatott, ugyancsak 250 milliárd forintos – aktuális forintárfolyamot alkalmazó – átváltási keretről a ház londoni közgazdászai azt állapították meg, hogy e programelem meglehetősen jelentős méretű, a célzott vállalati csoport devizaalapú kötelezettségeinek hozzávetőleg a 15 százalékával ér fel.

Egy másik nagy londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcsoport, a 4cast közgazdászainak értékelése szerint az MNB-program sikere szempontjából fontos kérdés, hogy a magyar kereskedelmi bankok milyen mértékben lesznek hajlandók csatlakozni a kezdeményezéshez a program jelentette csökkentett kockázati prémium mellett. A cég elemzőinek várakozása az, hogy a banki részvétel aránya valószínűleg alacsony lesz még abban az esetben is, ha a kormány nyomást gyakorol az állami tulajdonú bankokra.

A ház szakértői szerint a jelenlegi, 5,00 százalékos MNB-alapkamatot figyelembe véve a program összesen 500 milliárd forintos két fő elemének éves költsége 25 milliárd forintra jönne ki, feltéve, hogy a megjelenő pótlólagos likviditás jórészt a kéthetes MNB-kötvénybe és nem állampapírba áramlik.

A csütörtökön bejelentett intézkedések méretének súlya nem akkora, hogy megingathatná a makrogazdasági folyamatokat, ugyanakkor a gazdaság egyes köreit megmozgathatja. Önmagában a 250 milliárd forint nagyon pozitív lehet, ugyanakkor nagyságrendileg ez nem horribilis összeg – mondta el portálunknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője szerint erre lehetett számítani, csak a részletek voltak kérdésesek, vagyis hogy mennyit és milyen csatornákon keresztül pumpál a magyar gazdaságba az MNB.

A 4cast szakelemzőinek várakozása szerint mindemellett a program várhatóan lefelé ható nyomást gyakorol a piaci kamatokra, és ilyen módon gyakorlatilag bizonyos mértékű monetáris enyhítésnek felel meg, bár tekintettel a szóban forgó összegekre ez nem lesz jelentős tényező.

Az MNB programjának ismertetése után javult a magyar államadósság-törlesztés leállásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása – az egyik legfőbb államadós-kockázati mutató – a londoni kereskedésben. Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató és elemzőcsoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar CDS-tranzakciók középárfolyama a csütörtöki késői jegyzésben 367 bázispont környékén mozgott a 373,7 bázispontos előző záró után. A hét elején 395 bázispont feletti napközbeni csúcsértékeket is mértek a londoni kereskedésben.

A csütörtökre kialakult magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre most 367 ezer euró körüli éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon, csaknem 30 ezer euróval olcsóbban a hét eleji jegyzéseknél.