Matolcsy elmondta: az ülésen olyan lépésekről döntött a tanács, amelyek a következő évek magyar gazdaság- és monetáris politikáját kedvező irányba változtatják. A program előképe a brit jegybank „finanszírozás a hitelezésért” programja – jelentette ki.
Az első intézkedéssel a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 250 milliárd forintos refinanszírozási hitelkeretet biztosít a jegybank a kereskedelmi bankokon keresztül fejlesztési és forgóeszközcélokra, illetve uniós programok saját erejére. Az MNB a kereskedelmi bankoknak nulla százalékos kamattal nyújtja a forrást, amelyek maximum 2 százalékos kamatot számíthatnak fel, ezt esetleg 0,5 százalékos garanciadíj növelheti.
Kiemelte: a programot először három hónapos próbaidőszakra vezetik be, június elsején. A kereskedelmi bankok döntik el, hogy hitelképes-e egy adott vállalat, és ennek a kockázatnak a kezelése továbbra is a bankrendszer feladata lesz, de a hitel az MNB mérlegében jelenik majd meg. Ez egyfajta kockázatmegosztást és gyorsított, egyszerű hitelfolyósítási folyamatot eredményez – mondta.
További 250 milliárdos keretből a kkv-nak devizahitel-kiváltó lehetőséget biztosítanak, aktuális árfolyamon, az előzővel megegyező kamatfeltételekkel, a devizatartalék terhére, legfeljebb a hazai bankok kkv-devizahitelállományának 15 százalékáig. A jegybankelnök emlékeztetett rá, hogy a kkv-hitelállomány 54 százaléka devizahitel.
A harmadik intézkedéssel a kéthetes MNB-kötvényállományt 4500-ról 3600 milliárd forintra csökkentik a devizatartalékokból biztosított devizacserével, amely 3 milliárd euróval csökkenti a tartalékot. Ezt a lépést – amelyről egyeztetnek a bankokkal – a magyar pénzügyi rendszer sebezhetőségének csökkentésével, illetve a külső rövid lejáratú adósság mérséklésének szükségességével indokolta a jegybank.
Az MNB elnöke kiemelte, az intézkedéseknek „célzott és korlátozott, ám minden esetben kedvező hatásai lesznek a gazdaságra”, egyben leszögezte, hogy a program kockázatai „tűréshatáron belül vannak”. Hozzátette: amennyiben a 250 milliárd forint új hitel kerül a gazdaságba, akkor 39 százalékos adócentralizációval számolva 100 milliárd forinttal nőhetnek a költségvetés bevételei.
