Barcza: Erre lehetett számítani

Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője szerint „erre lehetett számítani, csak a részletek voltak kérdésesek, vagyis hogy mennyit és milyen csatornákon keresztül” pumpál a magyar gazdaságba az MNB – mondta el az elemző az MNO-nak Matolcsy bejelentése kapcsán.

Károly Gábor
2013. 04. 04. 11:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője szerint „erre lehetett számítani, csak a részletek voltak kérdésesek, vagyis hogy mennyit és milyen csatornákon keresztül” pumpál a magyar gazdaságba az MNB. A kormány a devizahitelek csökkentését tartja fókuszban, és próbál segíteni a kereskedelmi bankoknak is. Teszi ezt úgy, hogy a bankok olcsón jutnak devizaalapú forrásokhoz, így olcsóbb lehet a devizahitel is. A bankok ezzel csökkenthetik a jelzálogalapú devizahitelek kamatát, ugyanakkor alacsonyabb haszonkulcs mellett működnek majd – tette hozzá.

A szakértő az MNO-nak kiemelte: egy korábbi jegybanki tanulmány is kimutatta már, hogy vannak olyan szegmensei a kkv-szektornak, ahol szeretnének ugyan hitelhez jutni, de nem kapnak. Az MNB új programja számukra is megoldást hozhat. A devizatartalékokkal kapcsolatban Barcza elmondta, hogy „jó időben építjük, rossz időben használjuk”. Fontos hangsúlyozni, hogy ezt a forrást csak átmenetileg adja kölcsön a jegybank, tehát nem „elégetik a devizatartalékokat”.

A bankok 0 százalékos kamaton kapják ezt a hitelt, melyre maximum 2 százalékot tehetnek rá. Így „kettős kamat” alakul ki: a jegybanki alapkamat (mely 5 százalék) valamint egy 0 százalékos kamat (ami maximum 2 lehet). „Hogy ezt a hitelt a bankok mennyire fogják majd használni, arról majd megállapodást kell kötni velük. Ez a 250 milliárd forint a GDP közel 1 százaléka, tehát ennyi beruházást tudna generálni.

Mintegy 900 milliárd forinttal, 3600 milliárd forintra csökken a kéthetes kötvényállomány – ez az a pénz, melyet a kereskedelmi bankok helyeznek el a jegybanknál. Ehhez a kötvényállományhoz képest a 250 milliárd forint nem tűnik túl jelentősnek, ugyanakkor ha ennél magasabb lenne, akkor az effektív kamatszint is csökkenne – vélekedett az elemző.

Az MNB pedig ezt próbálta elkerülni, nem akarta a bankközi kamatfolyamatokat „megzavarni”. Válsághelyzetben az ilyen típusú beavatkozásnak még nem ismert a hatása, ugyanakkor unortodox lépéseket szerte a világban használnak. A kormány szándéka a lakosságnál és a kkv-knál is a devizahitelek csökkentése, a devizahitlesek terheinek csökkentése. Ebből a szempontból ez mindenképpen egy pozitív lépés – fűzte hozzá Barcza, aki szerint ez „a piac számára is elfogadható”.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.