„Korábban is számtalanszor hangsúlyoztuk, hogy a mindenkori jegybanknak a rendelkezésre álló eszközökkel támogatnia kell a kormányzat gazdaságpolitikáját – mondta az MNO-nak Parragh László. – Ennek hiányára korábban többször is felhívtuk a figyelmet. A csütörtökön bejelentett intézkedések méretének súlya nem akkora, hogy megingathatná a makrogazdasági folyamatokat, ugyanakkor a gazdaság egyes köreit megmozgathatja. Önmagában a 250 milliárd forint nagyon pozitív lehet, ugyanakkor nagyságrendileg ez nem horribilis összeg.”
A növekedés támogatására és a hitelezés bővítésére három intézkedésből álló növekedési hitelprogram indításáról döntött a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa – jelentette be a testület eseti, csütörtöki ülését követően Matolcsy György jegybankelnök.
Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője szerint erre lehetett számítani, csak a részletek voltak kérdésesek, vagyis hogy mennyit és milyen csatornákon keresztül pumpál a magyar gazdaságba az MNB.
Példaként olyan cégeket hozott fel, ahol a családi mikrovállalkozások és a magánszemélyek vagyona egybemosódott, így akár a vállalkozó háza is rámehetett a devizahitelek törlesztőrészleteinek megugrására.
„A futamidők meghosszabbításával a törlesztőrészletek kedvezőbbé válnak, így több marad a háztartásoknál és a mikrovállalkozásoknál, ami a fogyasztásra és a beruházásokra is pozitív hatással lehet” – tette hozzá a szakember.
A további részletek az elkövetkezendő egy-két hónapban dőlhetnek el, amikor is a bankszövetséggel és az iparkamarával együtt megkezdődnek a részletesebb egyeztetések.
A devizatartalékot illető harmadik pillér esetében nagyjából 900 milliárd forintról van szó, a jegybanknál elhelyezett kereskedelmi banki betéteket csökkentenék 4500-ról 3600 milliárd forintra, ehhez használnának föl a devizatartalékból nagyjából 3 milliárd eurót. Ez azért fontos, mert a jegybanki veszteségeket mérsékelni tudják, hiszen az után a betétállomány után a jegybank 5-6 százalék közötti kamatot fizetett, ezután kevesebb összeg után kell kamatot kell fizetni – mondta el Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője a Hír TV-nek. Kérdés, hogy a kereskedelmi bankok ezt a 900 milliárdot, melyet lényegében visszakapnak, mire fogják felhasználni, hitelezésösztönzésre, esetleg állampapírt vesznek belőle, ez sem nevezhető különösebben rossznak piaci szempontból – jelentette ki a szakértő.
