A GKI szerint a növekedés döntően abból fakad, hogy a tavalyi nagyon kedvezőtlen időjárással szemben idén összességében sokkal jobban alakulnak a természeti feltételek, s emiatt a mezőgazdasági GDP legalább 20 százalékkal nő. A fogyasztás stagnál, a beruházás tovább csökken. Mivel a gazdaság bővülésének mértéke csekély, így a foglalkoztatás terén is csak a közmunkaprogramok kiterjesztése miatt lehetséges a növekedés – mutat rá a GKI.
Az adatokat tekintve a várt jó mezőgazdasági termés hatása csak később érződhet. A kiskereskedelmi forgalom és az építőipar termelése emelkedett, ugyanakkor csökkent az ipar teljesítménye.
A GKI meglátása szerint a kivitel határozottan élénkült, de a beruházások tovább estek. A foglalkoztatás az első öt hónapban az öt főnél nagyobb cégeknél és a költségvetési szférában enyhén csökkent, a KSH lakossági felmérése szerint azonban 1,4 százalékkal emelkedett a valamiféle munkát végzők aránya. Kedvező és kedvezőtlen jelek tehát egyaránt érezhetők – áll a GKI prognózisában.
A gazdaságkutató 2013 egészére vonatkozóan 2,2 százalékos inflációt vár. A folyamatokat egymással ellentétes hatások, piaci és kormányzati döntések is erőteljesen befolyásolják. A kormány energiaár- és közműszolgáltatásdíj-csökkentő lépései jelentősen lefelé húzzák az inflációt, ugyanakkor az újabb és újabb kivetett adók begyűrűznek az árakba. A telefonadó, a közműadó, az e-útdíj, a tranzakciós illeték mind emelik a drágulás ütemét.
Balog Ádám, a jegybank alelnöke szerint a magyar gazdaság az év elején kikerült a recesszióból, a növekedés pedig a következő negyedévekben is folytatódhat. Az alelnök egyben megjegyezte, hogy 2014-ben már az ideinél kiegyensúlyozottabb lehet a növekedési pálya, miközben az infláció idén számottevően a 3 százalékos cél alatt maradhat, 2014-ben pedig a cél közelében alakulhat.
Navracsics Tibor korábban úgy fogalmazott: az építőiparban tíz százalékkal bővültek a beruházások, ami egyértelműen jelzése annak, hogy megindulhat a növekedés. Az Európai Unió kiengedett minket a túlzottdeficit-eljárásból, s „most már széles körben is elfogadottá vált, hogy a költségvetési hiányt három százalék alatt tudjuk tartani” idén és jövőre is, és ezért erősödik a befektetői bizalom – mondta a közigazgatási és igazságügyi miniszter.